A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban a brit-EU kapcsolatrendszer kutatására szakosodott londoni intézet megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által elvégzett, szerdán ismertetett vizsgálat szerint a Brexit-párti képviselők 72 százaléka fontosabbnak tartja a bevándorlás szabályozását, és azt, hogy Nagy-Britanniának a jövőben ne kelljen hozzájárulnia az EU költségvetéséhez, mint azt, hogy a brit üzleti szektor az EU-tagság megszűnése után is hozzáférjen az unió egységes belső piacához.
Azok a képviselők azonban, akik az EU-tagságról tavaly júniusban tartott referendumon a bennmaradásra szavaztak, önmaguk között is jóval megosztottabbak: csak 43 százalékuk tartja fontosabbnak az EU-piaci hozzáférés megőrzését, mint a bevándorlás szabályozását vagy a brit EU-költségvetési befizetések megszüntetését, a többiek más célok különböző elegyeit sorolták a Brexit-tárgyalások általuk fontosnak tartott célkitűzései közé.
A teljes, 101 fős reprezentatív képviselői mintán belül ugyanakkor kisebbségben vannak azok, akik szerint a népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását jelentené, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is az unió belső piacának tagja maradna: az interjúsorozatba bevont törvényhozóknak csak a 26 százaléka vélekedett így. Ugyancsak a válaszadók kisebbsége, 35 százaléka gondolja azt, hogy a brit kormány nem tartaná tiszteletben a referendum kimenetelét, ha folytatná a befizetéseket az költségvetésébe.
Theresa May brit miniszterelnök már a múlt hónapban, a brit kormány Brexit-tárgyalási célkitűzéseit ismertető beszédében kizárta annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia az EU egységes belső piacának tagja maradjon uniós tagságának megszűnése után. A brit miniszterelnök érvelése szerint ugyanis ehhez Nagy-Britanniának olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
Az alsóházi képviselők körében elvégzett, szerdán ismertetett felmérés szerint a parlamenti tagok egyértelmű többsége, 58 százaléka tartja úgy, hogy az EU-társállamokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás szabályozása kulcsfontosságú eleme a népszavazási eredmény tiszteletben tartásának.
A már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételével ugyanakkor csaknem az összes képviselő egyetértett; alig 5 százalékuk mondta azt, hogy ez is összeegyeztethetetlen lenne a Brexit-folyamattal.
Az igazán jelentős megosztottság a Brexit utáni világról alkotott képviselői elképzelésekben mutatkozik.
A kilépésre szavazó törvényhozók 29 százaléka mondta "nagyon" vagy "meglehetősen" valószínűnek, hogy az EU Nagy-Britannia nélkül is sikeresen fejlődik majd, azok közül viszont, akik a népszavazáson a bennmaradásra voksoltak, 66 százalék vélekedett így.
A felmérésbe bevont Brexit-párti képviselők közül kivétel nélkül mindegyik "nagyon" vagy "meglehetősen" derűlátóan ítélte meg annak az esélyét, hogy az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia gyorsan kereskedelmi megállapodásokat tud majd kötni más gazdasági hatalmakkal, például Kínával, a bennmaradást pártolók közül azonban csak 24 százalék számít erre.
A kilépéspártiak 86 százaléka szerint azt új kereskedelmi megállapodások nagyobb hasznot hoznak majd a brit gazdaságnak, mint amennyi veszteséget az EU-val folytatott esetleges visszaesése okozhat, a további EU-tagságra szavazó képviselők 71 százaléka azonban attól tart, hogy e majdani megállapodások nem lesznek elégségesek e veszteség pótlására.
A Brexit alsóházi híveinek 55 százaléka, a bennmaradást pártolóknak csak a 8 százaléka számít arra, hogy a brit gazdaság általános állapota javulni fog a következő egy évben.
A felmérésből kiderül az is, hogy a képviselők többségét pártállástól függetlenül meglepte a népszavazás kimenetele: 69 százalékuk a referendum előtt azt valószínűsítette, hogy a brit EU-tagságra szavazók lesznek többségben. A népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
