Várhatóan nem szavazza meg jelenlegi formájában az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosítását, mivel a kormány megvárja a szakszervezetek javaslatait, és a kérdés napirendre kerül a jövő héten esedékes, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) ülésén – értesült a Magyar Idők.
Korábban mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal élesen bírálta a törvénytervezetet, mivel annak benyújtását nem előzte meg szélesebb körű érdekképviseleti egyeztetés. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ugyanakkor fogadta a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnökét egyeztetéseket ígérve, a szakszervezetek pedig már el is készítették javaslataikat.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
A két szakszervezet közös javaslatából kikerülne a jelenlegi egyéves munkaidőkeret három évre hosszabbítása. Indoklásuk szerint amellett, hogy átláthatatlanná, kaotikussá tenné a már most is nehézkes munkaidő-kezelést, az uniós irányelvekkel sincs maradéktalanul összhangban. Jelenleg már a két-három hónapos munkaidőkeret megállapítása is jelentős adminisztrációs terhet jelent.
Az érdekképviseletek szerint kizárólag abban az esetben lenne elfogadható a 36 hónapos keret, ha a jelenleg jellemző vállalati kollektív szerződések helyett ágazati vagy országos szintű megállapodásokat lehetne tető alá hozni, erős, a munkavállalókat védő garanciákkal. Minden más esetben legfeljebb 12 hónap maradna a munkaidőkeret.
A súlyos visszaélések elkerülése érdekében a szakszervezetek kihúznák a jelenlegi javaslatból azt is, hogy a munkavállaló hozzájárulásával is módosítható a munkaidő-beosztás, mivel súlyos visszaéléseket eredményezhet, hogy a dolgozó milyen nyomásgyakorlás után adja hozzájárulását. Amennyiben ez a pont mégis megmaradna, akkor az érdekképviseletek szerint kizárólag írásos hozzájárulásról lehet szó.
