Május 23-án kedden egy 10 kilogrammos, FRAG 20-as amerikai légibombát, múlt hét szerdán, május 17-én pedig egy 1938-ban rendszeresített, magyar gyártmányú bombát szállítottak el Ferihegyről a tűzszerészek. A munkálatok idejére mindkét esetben lezárták a 2-es terminálhoz vezető utakat, a Budapesti Közlekedési Központ pedig a közösségi oldalán jelezte, hogy hatósági zárás miatt a 200E autóbusz terelve közlekedett, és nem érintette a „Repülőtér P+R”, valamint a „Liszt Ferenc Airport 2” megállókat. (A múlt heti nagy vihar miatt is voltak késések .) Valójában nem csak a fent említett esetekben fordulhat elő, hogy egy járat – amelyre a legtöbb esetben sokan már hetekkel, hónapokkal előbb helyet foglaltak –, késik, vagy azt valamilyen előre nem látható esemény miatt törölni kell, viszont sokan nem tudják, hogy emiatt a légitársaságok kötelesek kárpótolni az utast. Már az is rendelkezett erről, illetve a Polgári Törvénykönyv is szigorúan szabályozza az ilyen helyzeteket.
Baranovszky György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) és egyben a Budapesti Békéltető Testület elnöke a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy az Európai Unió rendelete minden problémás esetben közvetlenül alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy ha a repülőtéren kiderül, hogy a járat késik, vagy valamilyen vis maior eset miatt törlik azt, a társaságnak kötelessége kompenzálni az utast ért kárt. „Ha törölnek egy adott járatot, vagy késve indul a repülőgép, a légitársaság törvényileg köteles együttműködni az utassal. Természetesen a társaságok odafigyelnek a jó hírükre, de nem mindegyik, ezért az intézkedésnél fontos a határozott fellépés.” – részletezte az elnök.
Az is megtörténhet, hogy a légitársaság képviselője felajánlja az utasnak az átfoglalás lehetőségét. Ilyenkor az utas egyáltalán nem kötelezhető semmilyen díj kifizetésére, de arra sem, hogy elfogadja a helyet a helyettesítő járaton. Egy dolog biztos: a kártalanítási összeg jár az utasnak. „Emellett azt is fontos lehet észben tartani, hogy abban az esetben, ha sokat késik a gép, vagy nagyon sokat kell várni, mire elindul az a járat, amelyre átfoglalt, a légitársaságnak kötelessége szállást, telefont, ételt és italt biztosítani a peches utasoknak.” – emelte ki az Baranovszky György. Elég sok tényezőtől függ az, hogy mekkora összeget kaphat a károsult. Amennyiben az utas nem él az átfoglalás lehetőségével, a kártérítés összege attól függ, hogy milyen messze utazik. Ha 1500 kilométert, vagy annál kevesebbet utazna, 250 eurót kaphat, ha 1500 kilométernél hosszabb az út, és két uniós ország között utazna, akkor már 400 euróra rúg a díj. Szintén 400 eurót köteles fizetni a társaság, ha az utas 1500-3500 kilométeres útra készült, akár uniós tagállam az úticél, akár nem. Amennyiben olyan járatot, illetve úticélt választott, amely 3500 kilométernél messzebb van, 600 euró kártérítés jár.
