Napokon belül a pécsi önkormányzat nevére kerül az a csaknem 3000 négyzetméteres telek, amelyen egykor a – Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült – 25 emeletes pécsi Magasház állt. A helyhatóság nyert ugyanis az ingatlant tulajdonló La Torre 2008 Kft. áprilisban zárult felszámolási pályázatán. Egyedüli jelentkező volt, és a meghirdetett 35,7 millió forintos irányárat ajánlotta. „Az ingatlan előreláthatólag május végére, június elejére az önkormányzat nevére kerül, tehermentesen” – mondta Páva Zsolt polgármester a Világgazdaságnak.
A stratégiailag kiemelt céget felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. tavaly előbb 178,5 millió, majd 71,4 millió forintos irányárral próbálkozott, de egyetlen ajánlat sem érkezett. Befektetők tülekedésére nem is számítottak, az önkormányzat rendelete alapján ugyanis az ingatlan gyalogos közlekedés céljait szolgáló közterület, amelyen „semmilyen épület nem helyezhető el”. A terepszint alatt ugyan száz százalékig beépíthető, de nem éppen egyszerűen: „Az alépítmény egy része, körülbelül 18 méter mélységig közel 300 darab Franki cölöp és az azokat összekötő gerendarács nem került elbontásra.” Vagyis a szerb földrengésbiztos technológia kulcselemei a talajban maradtak.
Pécs városa számára viszont nem jelent újabb kiadást az ingatlanvásár. „Előresorolt hitelezői igénye okán a kifizetett vételár hitelezői igény kielégítéseként megtérül” – válaszolta a polgármester. Magyarul a La Torre önkormányzattal szembeni adósságából leszámítják a telket. Bőven van miből, hiszen az önkormányzat mintegy 1,3 milliárd forintra tart igényt a Magasház bontási költségei és helyiadó-tartozás miatt. A cég ennél is többel tartozik spanyol tulajdonosának, az összes adóssága pedig több milliárd forintra rúg.
Ami a megtérülés esélyeit illeti, a korábban a Magasházból felhőkarcolót, a Sávolyra MotoGP-pályát tervező Grupo Milton projektcége, a La Torre 2013-as mérlegében szerény számok sorjáznak, mindössze 264 millió forint saját szerepel benne. A felszámolóbiztos Nagy László konkrétumot nem tudott közölni a hitelezők kifizetéséről, mivel még hátravan a bontás során keletkezett húszezer tonna – útépítéshez felhasználható – betondarálék eladása. (Ha nem kel el a sitt, akkor a hitelezők között osztják fel a betondarálékot.) Annyi biztos, hogy minimális megtérülésre számíthatnak a hitelezők. Az állami költségvetés is bánja a La Torre bukását, amely az életveszélyessé vált épület bontását nem tudta finanszírozni, a kényszerbontást az önkormányzat intézte 1,256 milliárd forint állami pénzből. A támogatás feltétele volt, hogy az önkormányzat a felszámolási eljárásban behajtható pénzt visszafizeti a költségvetésnek.
