Nem a Balaton vagy a Duna, a felelőtlenség szedi áldozatait

Múlt vasárnap fulladt a Dunába Komáromnál egy 13 éves fiú. Az erős sodrásban játszottak, amikor a gyerek belelépett egy gödörbe. Nem tudott úszni, és a barátai sem tudtak segíteni rajta. Három társát egy helyi halász menekítette ki a folyóból. A Balatonban is meghaltak már ketten az idén. Egy idős férfi két hete rosszul lett a vízben, úgy halt meg, múlt hétvégén pedig egy 19 éves fiú labdázás közben fulladt meg Balatonlellénél. Úgy került bajba, hogy a viharos szél besodorta labdájukat a tó közepe felé. Ketten utánaúsztak, de a visszatéréshez az erősen hullámzó vízben nem maradt elég erejük. Egyikük elmerült, mielőtt megérkezett volna a segítség.

„Ez egy jellegzetes helyzet, sűrűn előfordul, rendszerint azonban nem végződik tragédiával, az elmúlt években nem is volt hasonló haláleset a Balatonnál – mondta Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. – A tragédiával végződő esetek nagy része olyan, amit odafigyeléssel vagy úszástudással el lehetett volna kerülni. A »Balaton áldozata« kifejezéssel éppen ezért óvatosan bánnék. Az az ember, aki viharjelzés vagy hőségriadó idején 500 méterre merészkedik egy vízi eszközön a parttól úgy, hogy nem tud úszni, inkább a saját felelőtlenségének az áldozata, mintsem a Balatoné.”

A legmodernebb viharjelző a balatoni

A Balaton speciális vízfelület, nagyon hirtelen meg tud változni az időjárás. Az elmúlt években azonban komoly fejlesztések történtek, a balatoni vihar-előrejelző rendszer európai szinten is profinak számít. „Három medencére osztották a tavat az előrejelzés szempontjából, ennek köszönhetően lehetőség nyílt a helyi viszonyoknak megfelelő, nagyon gyors reagálásra. A jelzőrendszer több pontról látható – mondta Horváth László. – Így tehát már nem kell kiadni figyelmeztetést az egész tóra, ha csak a nyugati medencében várható viharos szél.

A meteorológusok­ 1,5-2 órával előre jelzik, hogy vigyázni kell. Az elsőfokú és a másodfokú jelzés között az­ esetek nagy részében legalább egy óra eltelik. Ha valaki figyel, egy óra alatt bármilyen módon partra lehet jutni. A vízibiciklikkel, csónakokkal 20-30 km/órás szélnél már nehéz partot érni, efölött pedig lehetetlen ezekkel az eszközökkel közlekedni.”

Ezt jelenti a viharjelzés

Elsőfokú viharjelzés esetén percenként negyvenötször villan fel a sárga színű fényjelzés. Ilyenkor óránként 30–60 kilométeres szél fújhat. A parttól 500 méternél nagyobb távolságban tilos fürdeni! A másodfokú viharjelzés esetén percenként kilencvenszer villog a fényjelzés. Ez azt jelzi, hogy legalább 60 kilométeres szél, vagy széllökés van, de lehet akár 150 kilométeres is. Ez a jelzés fürdőzőknek és a kisebb vízi eszközöket használóknak azt jelenti, hogy tilos a vízben tartózkodni.

Kevesen úsznak jól

A szakemberek szerint senki sem lehet biztonságban a vízben, ha nem ismeri pontosan a mederviszonyokat. A folyóknál a sodrás okoz veszélyt, a Balatonnál pedig az, hogy hirtelen, vagy kiszámíthatatlanul mélyül a víz. A déli parton sok helyen előfordul, hogy sétálunk 300 métert derékig alig érő vízben, aztán tíz méteren belül négyméteresre mélyül, mert van egy kimart szakasz. Csak azoknak szabad a vízfelület kijelölt szakaszain túl merészkedniük, akiknek nagy a vízbiztonságuk. Márpedig sokan úgy mennek vízbe, hogy nem tudnak úszni.

A Magyar Úszószövetség felmérése szerint a tízéves gyerekek harmada egyáltalán nem tud úszni, a felnőttek közül pedig csak minden ötödik úszik igazán jól. „A legnagyobb előrelépés az lenne, ha minden gyerek megtanulna úszni, és az iskolákban a szakemberek nemcsak a technikát tanítanák, de a szabad vizekben való tartózkodás alapvető szabályait­ is­ – mondta Horváth László.­ – Enélkül nincs vízbiztonság. Még a mentőmellény is tévesen adhat biztonságérzetet.

A mellényt nagyon körültekintően kell kiválasztani. Egy mentőmellény ugyanis csak akkor megfelelő, ha a testsúlynak megfelelően választották ki, ha jól veszik fel és jól lehet mozogni benne. Sok olyan felnőtt férfit mentettünk már ki, aki a Balaton közepén ugrált a vízbe vízibicikliről, miközben nem is tudott úszni. Volt olyan év, amikor az összes fulladásos eset ilyen volt. Ha valaki messze a parttól beugrik és elmerül, általában elkezdik keresni, aztán amikor nem találják, felhívják a 1817-es segélyhívónkat. Mire odérünk, legtöbbször már nincs remény.”

Vizeink kiváló minőségűek

Az EU jelentése szerint Magyarország természetes vizű fürdőhelyeinek 71 százaléka kiváló minőségű és a többi is megfelelő. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság az unió országaira kiterjedő éves jelentésében kiemelte, hogy a megvizsgált vizek minősége javarészt mentes az emberi egészségre és a környezetre ártalmas háztartási szennyvízből vagy állattartásból származó szennyezőanyagoktól. Kifogásolt vízminőséget mindössze négy fürdőhely – a tiszakécskei, a gergelyiugornyai és a jándi szabad strand, valamint a makói Maros Kalandpart – esetében állapítottak meg a vizsgálatok.