Városba költöznek az élőhelyükről kiszoruló állatok

Az erdei vadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése okozza a legtöbb gondot. Budapest környékén, illetve a Dunakanyar több településén, de Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken is egyre gyakrabban találkozni velük. Ez nemcsak nálunk jellemző, a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek számos területen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak.

A gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé – ezt az a kutatás állapította meg, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetem docense vezetett.

„A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint: az erdőkből »szöknek be« a városba – eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe – mondta Heltai Miklós. – A megoldást a »városi vadgazdálkodás« jelentheti. Nem felelősöket kell találnunk, hanem a kiváltó okokat kell megértenünk. Ezek közül a legmeghatározóbb az, hogy a természetes élőhelyek leromlanak, átalakulnak vagy el is tűnnek. A kiszoruló állatok új élőhelyeiket a lakott településeken találják meg. A cél nem a kiirtásuk, legyen szó nyestről, borzról vagy vaddisznóról, hanem az, hogy minél több információval rendelkezzenek ahhoz az emberek, hogy konfliktusok nélkül tudjanak együtt élni egymással. Ahol szükséges, megoldás lehet az önálló városi vadvédelmi szolgálatok felállítása is.”

A rókákra inkább az jellemző, hogy az évnek ebben a részében portyáznak. Ezekben a hetekben nagyon sok helyről hallani az ország egész területéről, hogy a kistelepüléseken lopják a baromfit. A fia­tal süldő rókák gyorsan rájönnek, hogy a baromfiudvarokban könnyen és biztosan jutnak táplálékhoz. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az is megfigyelhető, hogy egyre beljebb szorulnak a lakott területek közelségébe. Nemcsak az udvarokat, de a szeméttárolókat is egyre több helyen látogatják. A szakemberek szerint ebben az is közrejátszik, hogy egyre több a vad.

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs­ munkatársa azt mondta: a vaddisznó okozta károsítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a kerítés. Ehhez a kerítés alsó, 1-1,5 méteres részét kell megerősíteni, de fontos az is, hogy rend legyen a kertekben. „Az erdők közelében élők lehetőleg ne etessék az állatokat, zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket és ne hagyjanak a fák alatt gyümölcsöt – mondta Mészáros Péter. – Ez ugyanis kedvelt táplálékforrás a számukra. A zöldhulladék alatt csigák, giliszták tenyészhetnek, amit a vaddisznók nagyon szeretnek.”

Ennél is fontosabb, hogy ha valaki azt észleli, rendszeresen látogatnak a kertjének közelébe a vadak, ne kezdjen egyedül védekezésbe. Értesítse az önkormányzatot, a közeli erdészetet vagy vadásztársaságot, és kérjen segítséget. Mérget kirakni tilos, rókát csapdázni csak megfelelő ismeretekkel szabad, légpuskával lövöldözni pedig felesleges és nagyon veszélyes is.

„Ezek az állatok félnek az embertől, tehát önszántukból nem támadnak, csak ha veszélyben érzik magukat – mondta Mészáros Péter. – Olyan előfordult már, hogy kutyasétáltatás közben a kutya rátámad a vaddisznóra és védekezett, a kutya pedig a gazdáját kereste, így elvezette a vadat hozzá, de ha békén hagyják őket, ezek az állatok inkább menekülnek.”

A városi vadgazdálkodás

Észak-Amerikában figyeltek fel először a városba költöző vadak okozta konfliktusok fontosságára és arra, hogy a problémát kezelni kell. 1967-ben rendezték meg az Egyesült Államokban az első erről szóló konferenciát. Mára már önálló tudományként és gazdasági tevékenységként ismerik a városi vadgazdálkodást. Ez a speciális tudományág Magyarországon még gyerekcipőben jár. A felsőoktatásban egyedülálló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében vezették be önálló tantárgyként.