A földrengések jelentős része Mexikó térségében keletkezik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA mexikói polgári védelem vezetője szerda délután közölte: legalább 225 halottja van az előző napi mexikói földrengésnek. A 7,1-es erősségű földmozgás a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre történt, 51 kilométeres mélységben. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást 23 utórengés követte, köztük egy 4-es erősségű.
Tóth László az M1 műsorában kifejtette: a földrengések jelentős része ebben a térségben keletkezik. Most a csendes-óceáni, az észak-amerikai és egy kisebb tektonikai lemez találkozásánál alakult ki a földrengés. Itt évente mintegy 8 centiméter körüli mozgás van, ez a Föld legintenzívebben deformálódó része. A mostanihoz hasonló, 7,1-es magnitúdójú földrengésből évente 20-25 van. A szeizmológus kitért arra is, szakemberek között vita van arról, hogy ez tekinthető-e a közelmúltbeli 8-as erősségű földrengés utórengésének.
Tóth László megjegyezte: 450 kilométer elég nagy távolság, ezért ez nem a szeptember elején történt földrengés utórengése. A szakember megjegyezte azt is, hogy egy 8-as magnitúdójú földrengés után legalább 200 méteres törés keletkezik a földkéregben. A mostani, 7-es erősségű rengés valamivel kisebb, 50-60 kilométer hosszú törést okozott. Ezeknek azért is van jelentősége, mert gyakran tapasztalható, hogy később ilyen törések mentén keletkeznek földrengések – fejtette ki.
