A 2018-as parlamenti választásokat megelőző év párttámogatottsági tendenciái meghatározóak a választások kimenetele szempontjából. Jól mutatja, hogy mely politikai erők erősödnek vagy gyengülnek, ezek a mozgások tartósak vagy csupán néhány hónapos ingadozásról van szó – írja közleményében a Századvég.
A közvélemény-kutató legfrissebb, ezer fős mintán végzett telefonos közvélemény-kutatására hivatkozva azt írta, hogy
a Fidesz-KDNP 2017-es teljesítményére a tartós növekedés és a stabilitás volt a jellemző,
az év végére a pártszövetség támogatottsága a teljes népesség körében 36, a biztos szavazó pártválasztók körében 52 százalék volt.
A Jobbik és az MSZP esetében hasonló ívet láthatunk, mindkét pártra a lassú erodálódás volt a jellemző, melynek hátterében a Jobbik esetében az identitásválság, a szocialistáknál pedig a baloldali megosztottság, széthúzás és a miniszterelnök-jelölt állítás kudarca áll – írja a Századvég. A Jobbik tavaly december végén a teljes népesség körében 9, a biztos szavazó pártválasztóknál 16 százalékon állt. Az MSZP esetében ezek a támogatottsági arányok 9 és 14 százalék. Az MSZP kudarcaiból elsősorban az LMP tudott profitálni a felmérés szerint, azonban a 2017 nyarától látható növekedési trend az év végére megtorpanni látszik. Az LMP-re a teljes népesség 6 százaléka, a biztos szavazó pártválasztók 7 százaléka voksolna.
A baloldali belharcokból kedvezően jött ki a DK is, a lemorzsolódó MSZP szavazóknak köszönhetően az év utolsó hónapjaiban stabilizálódott, kismértékben nőtt a párt támogatottsága, mely december végén a teljes népesség körében 5, a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékot jelent. Az Együtt támogatottsága 1 százalék mindkét vizsgált dimenzióban. Más pártok támogatottsága a teljes népesség körében 5, a biztos szavazó pártválasztók körében 4 százalék – olvasható a Századvég közleményében.
