Az online szerencsejáték-szolgáltatásokat Magyarországon engedély nélkül nyújtó, és ezért a által megbírságolt brit cég ügyében eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy sor kérdést tett fel az Európai Bíróságnak a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó magyarországi szabályoknak az uniós joggal, és különösen a szolgáltatások szabad nyújtása alapelvével való összhangját illetően – olvashat az Európai Bíróság tájékoztatójában.
Az Európai Bíróság már egy sor korábbi ítéletében kimondta, hogy a szerencsejátékok szervezésének területén a tagállamok a játékkedvnek és a játékok üzemeltetésének ellenőrzött utakra való terelése és visszaszorítása érdekében jogosultak állami monopólium bevezetésére.
Egy ilyen monopóliumot bevezető nemzeti szabályozásnak azonban koherens és szisztematikus módon kell korlátoznia a szerencsejátékokat, ami lényegében annyit jelent, hogy sem az állam, sem pedig az általa odaítélt koncessziók jogosultjai nem folytathatnak a monopólium bevezetését indokoló közérdekű célokkal szembemenő tevékenységet.
Ilyen, a monopólium bevezetésének szellemével ütköző tevékenység lehet például intenzív reklámkampányok folytatása a szerencsejátékból származó nyereség maximalizálása érdekében.
Magyarországon az online és offline sportfogadások, valamint a lóversenyfogadások lebonyolítását kizárólag a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságok, míg az online és offline kaszinók működtetését az államtól erre koncessziót kapott vállalkozások végezhetik.
A magyar bíróság elsősorban annak megvizsgálását kéri a Bíróságtól, hogy a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszer a játékkaszinók terén valóban koherens és szisztematikus módon korlátozza-e a szerencsejátékok elterjedését, mert arra utaló jelek merültek fel, hogy a monopólium jelenlegi formájának bevezetése óta mind a koncessziós alapon működtetett játékkaszinók száma, mind a játékosok által játékra elköltött pénz összege, mind pedig a játékkaszinók által fizetett adók és díjak nagysága folyamatosan növekszik.
Emellett a magyar bíróság szerint annak megvizsgálása is szükségessé vált, hogy a nemzeti állami monopólium bevezetése nem olyan gazdaságpolitikai célokat szolgál-e, amelyek a központi költségvetés finanszírozása érdekében a játékkaszinó-piac által termelt bevételek maximalizálására irányulnak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra is kíváncsi, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e, hogy az online kaszinójáték szervezésére vonatkozó engedély megszerzését kizárólag a Magyarország területén földi (hagyományos) játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncesszióval rendelkező szolgáltatók számára teszik elérhetővé. E kérdéssel összefüggésben a földi játékkaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncessziók megszerzésére irányuló magyarországi eljárások az uniós szabályozással való összhangjának a vizsgálatát is kéri a magyar bíróság.
Végül a magyar bíróság azt is meg szeretné tudni, hogy a szerencsejátékok elterjedése koherens és szisztematikus módon történő korlátozásának a hiánya miatt az online és offline sportfogadásra és a lóversenyfogadásra vonatkozó magyarországi monopólium ellentétes-e az uniós joggal tekintettel arra, hogy játékfüggőséget okozó egyéb online és offline szerencsejátékokat (kaszinójáték, kártyajáték, pénznyerő automaták) koncessziós rendszerben továbbra is szervezhetnek a földi játékkaszinókat üzemeltető vállalkozások.
Az ítélethirdetést az Európai Bíróság február 28-ra tűzte ki.
