Döntését, amely példa nélküli az 1993-ban önállóvá vált Szlovákia történetében, a szlovák elnök a Peter Pellegrini által előterjesztett leendő kabinet összetételével indokolta. Egyúttal közölte: arra kérte Pellegrinit – akivel kedden is találkozott -, hogy péntekre terjesszen elé egy új kormánynévsort.
A kijelölt miniszterelnök által hétfőn átadott miniszteri listában a korábbi kabinethez képest – a várakozásoknak megfelelően – a kormányfőn kívül négy személyi változás történt, a belügyminiszter, az igazságügyi és a kulturális miniszter, illetve a befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes posztján.
Forrás: MTI/AP/TASR/Michal Svitok
Kiska a kabinet általa igényelt összetételéről azt mondta:
az új kormánynak meg kell győznie arról, hogy meghozza azokat a változásokat, amelyeket várunk.
Bár az elnök konkrét személyi fenntartásait nem nevezte meg, utalt arra, hogy
a belügyminiszteri posztra javasolt pártonkívüli jelölt, Jozef Ráz korábbi egészségügyi államtitkár nevezésével lehet elégedetlen.
Kiska ezzel összefüggésben azt mondta: az új kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy megnyugtassa „a társadalomban kialakult feszültséget” és garantálja a barátnőjével együtt meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak ügyének pártatlan és független kivizsgálását.
Kiska hangot adott azon véleményének is, miszerint a nyilvánosság nem hisz abban, hogy a legfelső vezetésbe olyan emberek kerülnek, akik a közérdeket védik, ennek a bizalomnak a megújításához pedig meg kell találni az utat, ezért is kell szigorú feltételek mentén összeállítani az új kormány névsorát.
Forrás: MTI/AP/TASR/Martin Baumann
Az államfő döntése nem volt teljesen váratlan, mivel hétfőn egy nappal elhalasztotta döntését. Az elnökké való kinevezése óta Robert Fico politikai ellenlábasának számító, s a legerősebb kormánypárt az Irány – Szociáldemokrácia politikájával rendszerint szembehelyezkedő Andrej Kiska mostani lépésével
gyakorlatilag nyitva hagyta az Irány, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd alkotta hármas koalíció távozásának és egy előrehozott választás kiírásának lehetőségét.
Az előrehozott választások megtartására egyébként először maga Andrej Kiska tett javaslatot. Ezt, a közben posztjáról lemondott akkori kormányfő, Robert Fico a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történteket pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „a forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.
Andrej Kiska döntésére a kormánypártok közül egyelőre csak az SNS reagált, amelynek elnöke, Andrej Danko azt mondta: tudomásul veszik a döntést. A szlovák belpolitikai válság legerősebb politikai hangadói, a pozsonyi parlament két legnagyobb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) csoportosulás ellenben üdvözölték a döntést. Vezető politikusaik szerint Kiska ezzel a lépésével az „emberek oldalára állt”, illetve „az állam intézményeivel szembeni bizalom megújításáért tett”.
Az SaS és az OLaNO egyébként kedden közölte: hamarosan beterjesztik indítványukat az előrehozott parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatuk megtárgyalását szolgáló rendkívüli parlamenti ülés összehívására. Mivel egy, a választási időszak lerövidítéséről szóló alkotmányos törvény jóváhagyásához 90 voks szükségeltetik a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, egy ilyen jogszabály elfogadására csak akkor lenne esély, ha a 78 mandátummal rendelkező hármas kormánykoalícióból annak legalább két pártja kilépne.
