Elfogadta az Országgyűlés az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát – amely az 1989-es törvényt váltja fel – 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.
A jogszabály kimondja:
mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.
A törvény alkalmazása során az minősül gyűlésnek, amikor legalább 2 ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét.
Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel e feltételeknek. A gyűlést a szervező vezeti, neki a rendezvény befejezése után gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.
A magánélet védelméről szóló törvény
Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők.
Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja:
mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A magánélet joga a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része.
A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni. E jog lényege, hogy az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg – rögzíti a jogszabály.
Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás
Az Országgyűlés pénteken 132 igen szavazattal, 54 nem ellenében igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt.
A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Ennek keretében
a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.
Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek.
Elfogadták az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot
131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett jóváhagyott jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.
Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó. A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak – például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.
Módosult a Btk. a veronai buszbalesettel összefüggésben
Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslatát 130 igen, 22 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A tavalyi, 17 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás szerint a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át. Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet, elzárással büntetendő.
