Nemes Jeles László új filmje is versenyez a miskolci filmfesztiválon

A közlemény szerint a tizenkilenc alkotást összeköti, hogy mind igazi „coming of age” történet, valamint olyan figurák sorsát láthatjuk, akik nem találják a helyüket a világban. Példa erre a cseh Aurel Klimt Lajkáról, az 1957-es „űrkutyáról” bábanimációs technikával készült musicalfilmje, amelyben az állat nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura.

A sci-fi műfaját gondolja újra Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve is, amely egy űrhajós és igen vonzó kiborg társa szerelméről szól.

Anna Erelle A dzsihád jegyese című regényét dolgozta fel filmes eszközökkel Timur Bekmambetov Profil című alkotásában. Az orosz-kazah filmes egyetlen számítógép képernyőjén meséli el az igaz történetet, ahogy az álnéven publikáló újságíró több hónapon keresztül nyomozott a közösségi médiákon keresztül az Iszlám Állam toborzási módszereiről.

Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett: 1956 októberében néhány tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egyperces néma csönddel adóznak a mártíroknak, amelyet további életüket megpecsételő megtorlás követ.

A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája markáns, művészi és hatásos feldolgozása annak, miként lehet hét év után beszélni a hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonalat erősíti a nagyjátékfilmes kínálatban Gustav Möller A bűnös című alkotása is, amelyben egy telefonos ügyfélszolgálaton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig.

A CineFest idén is erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból. Bemutatják a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámáját is, amely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.

A szekcióban szerepel A hallgatás törvényének nem hivatalos folytatása, továbbgondolása Debra Graniktől, a Ne hagyj nyomot! című film, amely egy sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő-gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét.

A korábbiakhoz képest sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét a fesztiválon: érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség).

A miskolci seregszemle versenyprogramjában lesz először látható Magyarországon Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Napszállta.

Az Oscar-díjas rendező új alkotásának szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra.

A magyar filmek idei mezőnyéből versenyez a CineFesten Szilágyi Zsófia Egy nap című drámája is, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok Fipresci-díjával tért haza – olvasható a közleményben.