BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Várják a pénzüket a beszállítók

Az Orvostechnikai Szövetség azt javasolja, hogy évente kétszer legyen kórházi konszolidáció, amíg nem rakják rendbe a kórházak finanszírozását. A beszállítókat képviselő három tagszervezet a pénzügyminiszternek és az emberi erőforrások miniszterének írt levelében kért segítséget.

Az idén megszakadni látszik az a többéves gyakorlat, hogy az év végén kórházkonszolidáció keretében rendezik az egészségügyi intézmények által felhalmozott adósságot – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A beszállítókat képviselő három tagszervezet levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének annak érdekében, hogy a beszállítók mihamarabb hozzájuthassanak követeléseikhez.

Az OSZ főtitkára szerint a kórházkonszolidáció rászoktatta az intézményeket, hogy az év második felében felhalmozzák a kifizetetlen számláikat. Úgy látja, az adósságkonszolidáció jutalmazza az adósságot felhalmozókat és bünteti a jól gazdálkodókat.

A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint 54,2 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyben, az adósok között vannak járó- és fekvőbetegellátó, egészségügyi háttérintézmények és klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények is. Mind a 665 adatszolgáltatásra kötelezett intézmény teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, közülük októberben 361-nek volt tartozása, 154-nek kizárólag 30 nap alatti – írja a MÁK. Az 54,2 milliárdból 0,1 milliárd az állammal szembeni tartozás, míg 54,1 milliárd a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, ez utóbbiban 2,1 milliárd forint államháztartáson belüli.

Fotó: Ujvári Sándor

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a múlt hét elején az Orvostechnikai Szövetség konferenciáján azt mondta, hogy adósságrendezés helyett minőségi paraméterek alapján kell forrást biztosítani a kórházaknak. Mint közölte, nincs semmilyen pozitív információja az idei konszolidációról, ő nem is számítana arra, hogy ugyanolyan csomag lesz, mint tavaly – 2017 novemberében a kormány egy 49 milliárd forintos konszolidációról döntött.

Az OSZ javaslatai között szerepel, hogy évente kétszer – augusztus végén, majd decemberben – legyen konszolidáció, amíg nem teszik rendbe a kórházak finanszírozását.

Az elmúlt években év végére jellemzően 50 milliárd forint körüli összegre duzzadt az érintett intézmények adóssága, ennek alapján az évente kétszeri, 20-25 milliárd forintos adósságrendezéssel a kórházak beszállítóit is meg lehetne nyugtatni.

Rásky László hozzátette: a beszállítók és az állami egészségügyi intézmények közötti bizalom 2014–2015-ben bomlott meg, amikor 90 milliárd forintra rúgott a ki nem fizetett számlák összege. A ki nem fizetett tartozás főleg a magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalatokat érinti érzékenyen, emiatt nem tudnak dolgozókat felvenni, bért emelni, tartalékot képezni. Amikor már sok százmilliós a kintlévőségük, megesik, hogy hitelből fizetik ki a közterheiket.

Amíg ugyanis köztartozásuk van, nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton.

A Világgazdaság megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogy lesz-e az idén kórházkonszolidáció, de egyelőre nem válaszoltak leveleinkre.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek