Átpozicionálta csúcsmodelljét az oroszlános márka, az új 508-as sokkal laposabb lett elődjénél, de fontosabb, hogy lényegesen jobban néz ki. Határozott a pillantása, de még nem agresszív. Az alapváltozat kivételével járnak a LED-es szemfogak, ami miatt mindenki észreveszi, még az is, aki csak a szeme sarkából pillant a tükörbe. A tesztelt GT Line modellnél a króm csillogása csak a hűtőrácsra szorítkozik, egyébként feketék a karosszéria díszei. A sportos kinézetet fokozza, hogy keret nélküli ajtókon jutunk el a beltérhez, azt pedig a 607-es óta tudják a Peugeot-csúcsmodellek vásárlói, hogy mély fejhajtással kell adózniuk az ívelt tetővonalat kitaláló formatervező előtt. De ezzel még nem ér véget a tornagyakorlat, hiszen a B oszlop is útban van, de nemcsak annak, akinek hátra kell tolnia az ülést, hanem már az átlagos magasságú sofőrnek is.
A vezetőülésben kifejezetten tágasnak ható környezet fogadja. A többlépcsős műszerfal megtréfálja az ember szemét, hatalmas sík felületeket látunk, amitől az egyébként lapos autót a tényleges valójánál magasabbnak érzékeljük. Érdemes egyébként több időt eltölteni a részletek vizsgálatával, mert tényleg míves kidolgozást, a prémiumszintet megütő anyagválasztást találunk mindenfelé, a zongorabillentyű-sor is látványos. Nincs több fizikai kapcsoló, mégis javítottak a használhatóságon azzal, hogy szélesebb lett a központi érintőképernyő. Megtartották az eddigi grafikát, így a képernyő két oldalán lett egy kis hely, hogy néhány, a szellőzéssel kapcsolatos funkciót, köztük főhelyen az oldalankénti hőmérséklet-állítást ide tegyék. Így legalább ehhez nem kell a menüben barangolni.
A széles és magas első ülések közötti konzol alatt rejtőzik a vezeték nélküli telefontöltő, valamint két USB-töltő egy nehezen, oldalról hozzáférhető fiókban. A kis átmérőjű kormánykerék helyénvaló, hiszen sportkupészerű autóval van dolgunk. A második sorban már nem ilyen fényesek a kilátások, a lábtér a kompakt kategória szintjén van, s fejtérből sincs sok; igazán itt érződik, hogy nem limuzinos a helykínálat. A csomagtartó nagy alapterületű, de lapos, a nagy méretű hátsó ajtón keresztül könnyű megpakolni, de támladöntés után nem lesz sík a padló.
Az erősebbik, 2,0 literes dízel csendes, a nyolcfokozatú automatikus váltó finoman működik. Nyomaték van bőven, így nem érezni, hogy nagyon elejti a fordulatot haladás közben az autó, inkább az bosszantó, hogy túlbuzgó a motorleállító. Nincs gond a tapadással, padlógázas gyorsítás vagy tempós kanyarvétel sem akadály, pedig a tesztautón téli abroncsok voltak.
A 18 colos felnik ellenére is van értékelhető rugózási komfort, a kisebb úthibákat kisimítja, a nagyokat lecsökkenti. A vezetőtámogató rendszerek között újdonság az éjjellátó, amelyet fényérzékelőre kötöttek rá a franciák, tehát csak szürkülettől pirkadatig használható. Ennek a képe a szélvédő tövében lévő, vetített műszeregységben jelenik meg, a gyalogosokra, kerékpárosokra sárga keretbe foglalva hívja fel a figyelmet. Tapasztalat, hogy csak a mozgó gyalogost azonosítja, az egy helyben álló embert nem keretezi be, szóval érdemes figyelni az egyébként jó LED-es fényszórók által megvilágított utat.
Az ötajtós kupé vételára a 8,9–13,4 millió forint közötti sávban alakul, vagyis nagyjából azon a szinten van, ahol a több helyet, de kevesebb stílust kínáló hagyományos konkurenseké. A közvetlen vetélytársnak számító ötajtós kupék között olcsónak számít az 508-as. Érdemes egyébként elgondolkodni azon, vajon kell-e a 180 lóerő, hiszen a 163 lóerős teljesítményű, változatlanul 400 newtonméteres nyomatékú 2,0 literes dízel azonos felszereltséggel 400 ezer forinttal olcsóbb.
Összegzés
Sportos megjelenésű, belül formabontó ötajtós kupévá cseperedett a Peugeot 508-as, amely így üde színfolt a piacon. Megjelenés, működés, szolgáltatások terén állja a versenyt a konkurenciával, helykínálat tekintetében pedig egyértelműen kupés. Ez utóbbin még a mesterien kimunkált részletek sem változtatnak. | VG
A cikk a március 26-i Világgazdaságban jelent meg
