A Budapesti Metropolitan Egyetem azt vizsgálta, milyen forrásokból tájékozódnak az Y- és Z-generációs hallgatók, amikor döntést hoznak, illetve ezeket a forrásokat mennyire tartják hitelesnek és ténylegesen befolyásoló hatásúnak.
Az 1995 után született Z-generáció 2019-ben már a globális populáció 32 százalékát teszi ki, így a vállalatoknak érdemes figyelembe venniük a korosztály döntési mechanizmusait a sikeres eladási stratégiák kialakításához.
A válaszadók közel egyharmada elsősorban a hozzátartozókhoz és ismerősökhöz fordul információért döntési helyzetben. A diákok emellett előszeretettel kutatnak és olvasnak véleményeket a kérdéses témában (21 százalék) és sokuk összehasonlításokat is végez a lehetőségek között (20 százalék). A fiatalok egy-egy márka saját felületeit – weboldalát és Facebook-oldalát – is releváns információforrásnak tekintik (21, illetve 9 százalék).
A megkérdezettek többsége szerint döntéseit közvetlen környezete – családja (29 százalék), párja (20 százalék) vagy barátai (17 százalék) – befolyásolja a legjobban. Saját megítélésük szerint közel hasonló mértékben hatnak rájuk a statisztikák (18 százalék), az internetes véleményekben azonban csak 10 százalékuk bízik.
Az influencerek nyilatkozatai már nem számítanak hiteles információforrásnak a fiatalok körében: a válaszadók mindössze 1 százaléka véli úgy, hogy befolyásolják döntéseiket.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy a fiatalok bizonyos helyzetekben gyorsan vagy inkább megfontoltan hoznak-e döntéseket.
A megkérdezettek négyötöde gyorsan dönt akkor, ha csupán néhány ezer forintos tétel megvásárlásáról van szó; a pár tízezer forintos tételek esetében azonban már megfordul ez az arány: 80 százalékuk nagyon komolyan átgondolja a döntést.
A pár százezer forintos tételeknél, illetve az élet olyan meghatározó kérdéseinél, mint a továbbtanulás, a házasság, az ingatlanvásárlás vagy a hitelfelvétel a fiatalok nagy többsége (95 százalék) megfontoltan tervez döntést hozni.
A megkérdezettek úgy vélik, hogy az utazással, valamint a ruházattal és divattal kapcsolatos preferenciáik elsősorban érzelmi alapúak: háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy teljesen vagy inkább az érzelmeire hagyatkozik az ezekre vonatkozó döntési helyzetben.
Az élelmiszertermékek vásárlásakor egyaránt szerepet kap a racionalitás és az emocionális benyomások, míg háztartási cikkek esetében inkább a racionalitás dominál. A megkérdezettek leginkább gépjármű (62 százalék), illetve szórakoztató elektronikai termék (56 százalék) beszerzésénél hozzák meg racionális alapon vásárlási döntéseiket.
A METU eredményeit árnyalhatja a Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom nemrég publikált online kutatása, melyet 727, javarészt Y és Z generációs válaszadó körében készítettek el.
Utóbbi kutatás épp azt mutatta ki, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokéval is. Az influencer világ által leginkább érintett 14-18 éves válaszadók döntően az Instagram-on (87 százalék) és a YouTube-on (88 százalék) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33 százaléka van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12 százaléka figyeli a SnapChat-en a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitch-en csak 7 százalék. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19 százalék) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.
A Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom által megkérdezetteknek 40 százaléka válaszolta azt, hogy szeretne influencer lenni.
