A környezetvédelmen is sebet ejthet a Brexit

Az Európai Unió környezetpolitikája az úgynevezett

elvén alapul.

Az évek óta húzódó Brexit komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia hogyan jár el azok után, hogy nem vonatkoznak rá a folyókat, a vadvilágot, a levegőminőséget szabályzó uniós rendelkezések. Az európai uniós jog a brit környezetvédelmi szabályozás alapját képzi, ebből fakadóan Nagy-Britannia távozása előtt annak érvényesítése sem okoz problémát. Leegyszerűsítve:

ha bármelyik tagállam nem tartja be a törvényben foglaltakat, bírsággal sújthatják.

Hétfőn az Európai Unió végül beleegyezett abba, hogy 2020. január 31-ig kitolja a Brexit életbelépését. A friss ratifikáció céldátumként értelmezendő, ettől még újabb húzás-halasztás következhet. A Financial Times tud egy olyan dokumentum létezéséről, amelyben az uniós zöld-sztenderdektől eltérő, attól lazábbnak tekinthető javaslatokat fogalmaztak meg.

Emlékezetes, Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök 26 pontban foglalta össze törvényalkotási és cselekvési programját. Noha a Brexit nem, a környezetvédelem kiemelt helyen szerepel a munkatervben, ahogy a bűnüldözés hatékonyságának javítása és az egészségügyi ellátórendszer reformja is. Ez bizakodásra ad okot annak kapcsán, hogy a kilépés egyik hozadéka nem az lesz, hogy a britek gyökeresen felrúgva az addigi normákat, nagyobb mértékben szennyezik a környezetet. A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia előtt ott volt a lehetőség, hogy egyértelmű vállalásokat tegyen erre vonatkozóan, de ez nem történt meg.

Mindezek mellett tény, hogy a szigetországban az elmúlt harminc évben több mint negyven százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás, a törvényhozás pedig azt szolgálja, hogy a brit gazdaság nettó emissziója zéróra csökkenjen a jövőben.

Két éve bejelentették továbbá, hogy Nagy-Britanniában 2040-től tilos lesz benzin- és dízelmotorral működő új személyautók és könnyű teherjárművek értékesítése, attól az évtől csak elektromos, illetve hibrid üzemű autók kerülhetnek forgalomba. A nemzeti akcióterv részeként pedig 25 éven belül, 2042-ig eltörölnék a műanyag hulladékot. Ahogy Theresa May – aki második konzervatív kormányfőként bukott bele a kilépésbe – korábban fogalmazott: „azért, hogy a Brexit lebonyolítása mellett mással is beírják nevüket a történelemkönyvekbe.”

Johnsonék környezetvédelmi törvényjavaslata hétfőn kerül a parlament elé. A jogszabály egyik sarkalatos pontja a Környezetvédelmi Hivatal (OEP) létrehozása, amely a miniszteri munkát hangolná össze a Brexit után. Az OEP felügyelné a miniszterek által tett vállalások teljesülését, azonban egyesek tartanak tőle, hogy nem lesz a kormányzattól független, így

míg az EU büntette, ha valamit nem talált rendben, addig a hivatal nem fogja a „sajátjait” megdorgálni.

Mary Creagh munkáspárti politikus sem látja fényesen a jövőt. Szerinte Nagy-Britannia idáig kizárólag azért tartotta be a környezetvédelmi szabályokat, mert félt az uniós retorzióktól. Creagh, aki a Környezetvédelmi Ellenőrző Bizottság elnöke egy olyan hivatal megalkotását tartja szükségesnek, ami nem a kormánynak, hanem a parlamentnek tartozik beszámolóval, vezetőjét a képviselők jelölik ki.

A jelenlegi környezeti problémák közepette a Konzervatív Párt terve teljességgel elfogadhatatlan

– mondja.

A törvényjavaslatban 2037-et jelölték meg határidőnek, hogy a benne foglaltak teljesüljenek. Miközben a Johnson vezette kormányra nagy nyomás helyeződik, a kabinet közleménye szerint a kilépést követően Nagy-Britannia egyértelműen bizonyítja majd vezető szerepét környezet megóvásában. „Az előttünk álló kihívásokra megoldásokat kell találnunk, a fenntartható eredmények eléréséhez azonban időre van szükség” – írják.