Az idén több mint kilencszáz hallgatót vettek fel a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karára (BGE KVIK), az intézmény – amelynek jogelődje a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola – most ünnepli alapításának 50. évfordulóját. „A legnagyobb lemorzsolódás a beiratkozás időszakában van, a felvételt nyert diákok 10-15 százaléka eltűnik” – mondta a Világgazdaságnak Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese, aki a turizmus tanszék vezetője is. Az alapképzésben részt vevő hallgatók 60-70 százaléka viszont általában diplomásként hagyja el az egyetemet. Az intézmény piaci túlsúlyát jelzi, hogy a hazai felsőoktatásban a turizmus-vendéglátás képzésre felvett hallgatók fele a BGE-re jár, a legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás, a és marketing, illetve a közösségszervezés.
Fókuszba kerül a BGE-n is 2020-tól a képzések átalakítása, így a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak már két féléves lesz a gyakorlati oktatás. Az oktatási rektorhelyettes kitért arra, hogy a jelenlegi üzleti-gazdasági képzések hosszát – amelyet 2005-ben, a bolognai rendszerre való áttéréskor határoztak meg – hét félévben definiálták. Ez visszalépés volt a korábbi nyolc félévhez képest, de most visszaállítják a régi rendszert.
Arról még nem döntöttek, hogy az ötödik és a nyolcadik vagy a hetedik és a nyolcadik félév lesz-e a szakmai gyakorlat, amelyből egy félév nemzetközi tanulmányokkal is kiváltható.
A jövő évtől a felsőoktatási felvételinél kötelező B2-es középszintű nyelvvizsga kapcsán Jancsik András elmondta: a hallgatók számának 10 százalékos visszaesésére számítanak. A most felvett hallgatók 80 százalékának van nyelvvizsgája, államvizsga után viszont a hallgatók 20-25 százaléka még mindig a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni a diplomáját.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatják