Tavaly 45,9 ezer kisgyermek gondozását 789 bölcsőde, 214 minibölcsőde, valamint 918 családi és 9 munkahelyi bölcsőde biztosította – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.
Az elmúlt egy évben
összesen 1533 férőhellyel bővült az ellátás, amihez a minibölcsődék járultak hozzá legnagyobb mértékben, 997 férőhellyel.
A statisztikai hivatal adatai szerint azonban jóval több volt a férőhely, mint ahány gyermeket beírattak: nem volt kihasználva a rendelkezésre álló 48,7 ezer férőhely, ami betudható annak is, hogy nem ott voltak az üres helyek, ahol szükség lett volna rájuk.
Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly országosan több mint 33 ezer kisgyermek került bölcsődei intézménybe, férőhely hiányában viszont több mint 3800-at elutasítottak. Az utóbbiak 41 százaléka a keleti országrészben él, ami ellátási problémára utal – írja a KSH.
Nagy területi egyenlőtlenségek mutatkoznak az ellátórendszer kapacitása és az igények között, hiszen országosan több mint 2800 hely maradt üresen. Ennek ellenére javult az országos lefedettség és az intézmények kihasználtsága, és csökkent azon három éven aluli kisgyermekek száma, akiknek a lakóhelyén a napközbeni ellátás semmilyen formája nem volt hozzáférhető.
A bölcsődei ellátás megszervezésében tavaly Fejér megye lett a győztes, a munkahelyi bölcsődék itt terjedtek a legdinamikusabban.
A minibölcsődék száma a vizsgált időszakban Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb.
A klasszikus, nagyobb létszámú bölcsődék, illetve a kisebb, rugalmasabb formák elterjedését nagyban meghatározza az adott térség településszerkezete. Ahol több a kis lélekszámú település, ott a kisebb intézmények a jellemzők. Budapesten nincs is minibölcsőde, amely főként az ötezer fő alatti településeken gyakori.
A tavaly május 31-i adatok szerint 789 bölcsőde 41 205 férőhellyel, 7525 kisgyermeknevelővel, valamint 1862 dajkával gondoskodott a gyerekekről.
