Izrael az első ország a világon, amely a járvány második hulláma miatt ismét teljes lezárásra kényszerül. Benjámín Netanjáhú miniszterelnök bejelentette, hogy a júniusi csúcsot négyszeresen felülmúlva,
a múlt héten többször is 4000 fölött volt az új napi fertőzöttek száma.
Ez az esetszám az eddig is maximális kapacitásán felül teljesítő egészségügyet túlterhelheti, ha lezárásokkal nem sikerül visszafogni a vírus terjedését. Komoly bírálatok érték a kormányt amiatt, hogy a járvány tavaszi első hulláma óta nem növekedett a kórházi férőhelyek száma, ugyanúgy mindössze nyolcszáz súlyos beteg fogadására alkalmasak. A jelenlegi tervek szerint a szigorú intézkedések három hétig tartanak majd, és az eredmények fényében, október első két hetében döntenek a hosszabbításról vagy a fokozatos enyhítésről.
A szeptember 18-tól kezdődő három hetes időszakban
mindenki csak 500 méterre hagyhatja majd el otthonát, zárva lesz minden oktatási, szabadidős és vallási intézmény, csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tartanak nyitva.
Az állami szektor alacsonyabb létszámmal fog működni, azonban a magánszektorban dolgozhatnak, ha nem fogadnak ügyfeleket. A beltéri összejöveteleket 10 főben maximálták, míg a szabadban legfeljebb 20 fő gyűlhet össze.
A majdnem teljes kijárási tilalom azért is rendkívüli, mert ez az őszi zsidó ünnepek időszaka, a pénteken kezdődő zsidó újévtől Rós ha-sánától a sátoros ünnepeket lezáró Szimchat Tóra ünnepig, melyet vallási és családi összejövetelek is kísérni szoktak, most viszont még a zsinagógáknak is zárva kell tartaniuk.
A pénzügyminisztérium szerint
a lezárás a vírus miatt recesszióba süllyedt gazdaságnak további 6,5 milliárd sékelbe (1,88 milliárd dollár) fog kerülni.
Netanjáhú, akivel szemben egyre több kritika fogalmazódik meg a koronavírus-válság kezelése kapcsán, elmondta: felkérte pénzügyminiszterét, hogy dolgozzon ki egy új gazdasági csomagot a válság által sújtott vállalkozások támogatására.
A vírus második hullámában a teljes lezárást a világon mindenki próbálja elkerülni. Úgy tűnik, hogy a svéd modellhez hasonló korlátozó intézkedések lesznek jellemzőek, amely teljes lezárás nélkül próbálja minimalizálni a terjedést, elsősorban a kockázati csoportokat védve, emellett a társadalmi távolságtartásra és a higiéniára alapozva a védekezést. Ennek a stratégiának az a célja, hogy fenntartható választ adva elkerülje a túlreagálást, mely más területeken még nagyobb bajt okozhat.
