Csökkentette a jövedelmeket a járvány

Az európai országok nagy részében javult a lakosság pénzügyi helyzete a járvány első hulláma óta, de még mindig nagyon sokan érzik a válság hatá­sait – derült ki az Intrum ősszel elkészült Európai fogyasztói fizetési jelentéséből (ECPR).

A tavasszal elvégzett legutóbbi felmérésben az európai válaszadók 54 százaléka jelezte, hogy csökkent a jövedelme éves összevetésben, a friss felmérésben már kevesebben – 35 százaléknyian – számoltak be jövedelemcsökkenésről. Magyarországon a tavasszal az emberek 60 százaléka mondta, hogy kevesebbet keres, mint egy évvel ezelőtt, a mostani felmérésben az arányuk már csak 41 százalék volt. A friss felmérés megerősítette, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közöttiek fele számolt be jövedelme csökkenéséről. Az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon.

Az arányok korcsoportonként hasonlók az Európai Unió más országaiban is, de számottevő különbség figyelhető meg Magyarország és a többi állam között a szülők pénzügyi helyzetét tekintve. A kisgyermekes szülőket általában másoknál erősebben érintette a recesszió, ők az átlaghoz képest jobban aggódnak az anyagi helyzetük miatt. Magyarországon a szülők és más megkérdezettek azonos arányban válaszolták azt, hogy a válság óta a korábbinál jobban aggódnak az anyagi helyzetük miatt.

A magyar szociális támogatási rendszer kiemelten segíti a kisgyermekes szülőket, ezért a magyar szülők relatív helyzete jobb a többi európai országgal összevetve – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. A válság idején folytatódott a szülőknek járó támogatások kifizetése, tavasszal egyszerűsödtek a babaváró támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény feltételei, ezek a támogatások a felmérésünk szerint elegendők voltak arra, hogy levegyék a pluszterheket a szülők válláról. A piaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség azonban őket is érinti, ezek különösen a legfiatalabb szülőknek okoznak gondokat.

A jövedelemcsökkenés ellenére a számlafizetési képességet nem érintette jelentősen a válság. Bár az infláció és az otthoni munka miatt növekednek a számlák, a legtöbb háztartásnak nem okoz nagyobb gondot a számlafizetés, mint tavaly: Magyarországon 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy a számlái gyorsabban növekednek, mint a jövedelmei, csak egy százalékponttal többen, mint tavaly ősszel.

Nem csökkent egyértelműen a magyar válaszadók megtakarítási képessége sem. Bár kevesebben vannak, akik a jövedelmük jelentős hányadát (több mint 20 százalékát) képesek félretenni, összességében nőtt a megtakarítók aránya az elmúlt évben, 67-ről 70 százalékra. A legtöbb európai országban egyébként hasonló a helyzet, csak Görögországban, Ausztriában és Olaszországban csökkent azok száma, akik minden hónapban megtakarítanak.

A válságra a fogyasztók többsége magas fokú pénzügyi tudatossággal reagált. A többség, ahol tehette, csökkentette a kiadásait, kerülte a kockázatos hitelfelvételt, és próbálta növelni a megtakarításait – mondta Deszpot Károly, aki szerint tavalyhoz képest sokkal több válaszoló nyitott arra, hogy fejlessze pénzügyi tudását, Magyarországon és a többi vizsgált országban egyaránt. A tudatosság valószínűleg meglátszik majd a karácsonyi kiadásokban is: idén a válaszadók csaknem fele mondta azt, hogy kevesebbet költ ajándékokra, mint a korábbi években.