A koronavírus megjelenéséig a művészeti vásárok mozgatták az art world szálait, és segítették elő a globális műkereskedelem fellendülését.
Ma már a kortárs művészet lett a műtárgypiac vezető szegmense, amelynek fő helyszíne az art fair. Két évvel korábban a világ művészeti vásárainak árbevétele a becslések szerint elérte a 16,6 milliárd dollárt, a kereskedők a vásári forgalmukkal termelték ki az egyes évek bevételeinek több mint 40 százalékát – derül ki a 2020-as Art Basel & UBS művészeti piaci jelentésből.
A szegmens előtti pálya kecsegtetőnek látszott, ám a Covid-járvány megállította ezt a folyamatot.
Az első incidens tavaly márciusban történt, amikor az eredeti dátumnál négy nappal korábban zárult a hollandiai Tefaf Maastricht vásár, mert egy kiállító tesztje pozitív lett. A zárás után még 25 résztvevő szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét.
A korábban magas látogatószámú művészeti vásárok helyzete azóta is bizonytalan, a szerepüket – korlátozott sikerrel – az online verziók vették át. Noha a szervezők beszámolói a webes rendezvények népszerűségét hangsúlyozzák, valójában minden érintett tisztában van vele, hogy az igazán nagy értékű műtárgyak értékesítéséhez szükséges a személyes jelenlét. Az eddigi forgatókönyvek szerint a házigazdák arra számítottak, hogy a vakcina gyártása és az oltási programok beindulása után újra rendezhetnek art faireket, csakhogy a vírus mutálódása, illetve a fertőzések számának további növekedése újra bizonytalanná tette a tömegrendezvényeket, azzal együtt is, hogy novemberben Kínában már ismét megrendeztek néhány vásárt.
https://www.facebook.com/KalmanMaklaryFineArts/posts/3137728989660502
Az elmúlt hetekben viszont sorra elhalasztották és kizárólag az online színtérre helyezték át a 2021 első hónapjaira tervezett nemzetközi eseményeket. Például Európában az év első művészeti rendezvénye, a januári BRAFA is a világhálón jelentkezik. A nagy múltú vásár egyetlen magyar kiállítója hosszú évek óta a Kálmán Makláry Fine Arts, amely ezúttal is képviselteti magát, egyebek mellett Reigl Judit, Hantai Simon és Kucsora Márta munkáival. Lapunk érdeklődésére Makláry Soós Éva kiemelte, hogy a jelenlét abszolút virtuális. A BRAFA előzetesen videoanyagokat kért a résztvevőktől, amelyekhez reklámanyagokat, plakátokat, logókat küldött háttérnek.
A galériában így felvett virtuális sétákat lehet a vásár felületén megtekinteni.
A beküldött felvételek ugyanolyan szigorú zsűrizésen esnek át, mintha igazi standokat építenének az ügyfelek, és ezeket a látogatók az interneten keresztül – a belépődíj megfizetése után – megtekinthetik. A vásár 2022-es kiadását viszont már élőben tervezik, amelyre a jelentkezések befogadása is elkezdődött.
Az ARCO Madrid vásáridőpontja februárról júliusra módosult, a Frieze Los Angeles szintén nyáron lesz, ráadásul elhagyja a Paramount-stúdiót, helyette a város több pontján, kisebb helyszíneken tartják meg. A Tefaf Maastricht hagyományosan márciusban szokott lenni, most májusra került át, csakúgy, mint az Art Basel Hong Kong. A Frieze New York egyelőre tartja a szokásos májusi időpontját, de ezzel párhuzamosan kétharmadával csökkentette kiállítói listáját, illetve a Randall-szigetről a The Shedre költözik, a Manhattan Hudson Yards területén található új kulturális központba. A Frieze New York szervezői arra számítanak, hogy a nemzetközi látogatók elmaradása mellett is sikeres vásárt tudnak rendezni, kizárólag a helyi gyűjtőkre támaszkodva.
A szakértők úgy vélekednek, hogy júniusban a svájci Art Basel lehet a tesztje annak, hogy mennyire tépázta meg a koronavírus a művészeti vásárokat. Ez a legfontosabb esemény az évben, a legtöbb nemzetközi gyűjtő számára kihagyhatatlan program.
Nagyságrendileg 290 kiállítót és 90 ezer látogatót mozgat meg, tavaly azonban ezt is lemondták, és online formátumra konvertálták.
Itthon két nagy művészeti rendezvény létezik: az Antik and Art Régiség és Kortárs Művészeti Vásár, amely 2020-ban debütált, és az októberi Art Market Budapest a Millenárison. Az előbbi helyszínét a Várkert Bazárba tették át, a márciusra tervezett időpontja bizonytalan.
