A magyar gazdaság válság utáni újraindítása érdekében és azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzon, a kormány rendeletben határozta meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elkészítéséhez szükséges programterületeket.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint ezek a következők:
A rendelet előírja a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részleteinek kidolgozása érdekében 2021. március 31-ig folytassa le a szükséges egyeztetéseket az Európai Bizottsággal, és koordinálja programterületek Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célkitűzéseihez illeszkedő tartalmának kialakítását. Szintén e miniszter feladata, hogy folyamatosan koordinálja a tervben szereplő beavatkozások Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célkitűzéseihez illeszkedő tartalmának kialakítási munkáit, és ennek keretében döntsön a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról.
Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek ki kell alakítania a terv végrehajtásával kapcsolatos eljárásrendet, és azt március 31-ig a kormány elé terjesztenie.
A terv egyes pontjaiért felelős szakminiszterektől február 28-ig várja el a kormány a programterületekhez illeszkedő projektek előkészítésének megkezdését, és azt, hogy gondosodjanak az azokhoz kapcsolódó feltételes közbeszerzések megindításáról. Szintén e minisztereknek kell hetente tájékoztatniuk a Miniszterelnökséget vezető minisztert – az általa megjelölt tartalom szerint – arról, hogy hol tartanak a feladat végrehajtásával.
A programterületek szakpolitikai felelősei a következők:
Demográfia és köznevelés – a Miniszterelnökséget vezető miniszter a családokért felelős tárca nélküli miniszter az emberi erőforrások miniszterével együttműködve
Egyetemek megújítása – az innovációért és technológiáért felelős miniszter
Felzárkózó települések és régiók – a belügyminiszter
Vízgazdálkodás – az agrárminiszter
Fenntartható zöld közlekedés – az innovációért és technológiáért felelős miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Energetika (zöld átállás) – az innovációért és technológiáért felelős miniszter
Körforgásos gazdaság – az innovációért és technológiáért felelős miniszter
Digitalizáció – az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke és a belügyminiszter
Egészségügy – emberi erőforrások minisztere
A közlönyben megjelent a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönről szóló kormányhatározat is. Mint a határozat hangsúlyozza, a kormány arra törekszik, hogy a magyar emberek számára biztosítsa a közösségi védettség eléréshez szükséges mennyiségű oltóanyagot, és ennek eredményeként a koronavírus járvány terjedésének megelőzéséhez szükséges védelmi korlátozó intézkedéseket – részben vagy egészben – a lehető leghamarabb feloldhassa. Kijelenti, hogy a kormány a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára több támogatást is nyújt.
A hitel egyaránt felhasználható a bér, a járulék, a a működési költség, valamint készlet finanszírozására. A hitel ügyfél által fizetendő éves kamata 0 százalék, a futamideje legfeljebb 10 év. Törlesztését az adós a hitel folyósítása után 3 év türelmi idő után kell megkezdeni. A gyorskölcsön hitelprogram igényelhető keretösszege 100 000 000 000 (százmilliárd) forint.
A kormány felhívta a pénzügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a nemzeti kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön – az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által lebonyolítítandó – végrehajtási konstrukciójára, a szükséges keret biztosítására, ezen belül az igénybevételre jogosultak körére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve.
A gyorskölcsön az újraindítási akcióterv legújabb eleme
Varga Mihály kiemelte: időt hagy a vállalkozásoknak a munkára az, hogy a hitel törlesztését csak három év múlva kell elkezdeni.
