BUX 52,331.31
+0.03%
BUMIX 4,429.91
+0.79%
CETOP20 2,385.41
-0.10%
OTP 18,285
-0.03%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.26%
-0.26%
-0.22%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,620
0.00%
RABA 1,570
+1.29%
0.00%
0.00%
-1.09%
+1.72%
0.00%
-0.38%
+2.44%
+1.79%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.61%
MOL 2,438
-0.25%
-1.32%
ALTEO 1,370
-0.36%
0.00%
+5.08%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
4IG 1,014
+1.40%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.60%
+0.58%
0.00%
-6.94%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
0.00%
+2.21%
0.00%
+1.24%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Kevesebb diákra jut több ráfordítás

Bár a bruttó hazai termék arányában továbbra sem haladják meg a magyar oktatásra fordított közkiadások a nyugat-európai szintet, egy friss tanulmány adatai azt mutatják, hogy nem költ keveset a területre a magyar állam.

Magyarország relatív helyzete a nyugat-európai országok átlagához és a kelet-európai országokhoz mérten alapvetően megváltozott 2013 óta, miután 2014-től kezdve folyamatosan emelkedtek az oktatási ráfordítások – derült ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének A közoktatás indikátorrendszere 2019 című tanulmányából. A kutatók rámutattak:

2013-ban még Litvánia mellett Magyarországon voltak a legalacsonyabbak az egy diákra jutó kiadások, 2014 után jelentős növekedést mutattak a magyar adatok, 2015-ben már megközelítették a 2005-ös szintet, amely a kétezres évekbeli legmagasabb érték volt, 2017-re pedig jelentősen, az iskolák esetében közel 10, az óvodák esetében 15 százalékkal meghaladták azt.

Az oktatási közkiadások a rendszerváltást követően fokozatosan estek, míg az 1990-es években a 6 százalékot is elérték, 2005-től tovább erősödött a csökkenő tendencia, az akkori GDP-arányos 5,2 százalékról egészen 3,9-ig. A 2013-as pedagógusbér-emelés is jelentős szerepet játszott abban, hogy mind nominálisan, mind a bruttó hazai termék arányában emelkedtek a ráfordítások, és az elmúlt években már 4,3-4,4 százalékos szinten stabilizálódtak. Ennek a forrásbevonásnak is köszönhető, hogy 2016-ban már az iskolai kiadások GDP-n belüli aránya Magyarországon a legmagasabbak közé tartozott a kelet-közép-európai országok viszonylatában, és Szlovéniához, Lengyelországhoz és Lettországhoz hasonló szintre került.

Fotó: Kallus György / VG

Bár Nyugat-Európához képest Magyarország kevesebbet költ a bruttó hazai termékhez viszonyítva, az egy tanulóra jutó kiadások az egy főre jutó GDP arányában már a nyugat-európai átlag szintjén vannak.

Ezt az ellentmondást a kutatók azzal magyarázták, hogy a diákok aránya a népességen belül eltérő a különböző országokban, részben demográfiai okokból, részben pedig az eltérő oktatási részvételi arányok miatt. Márpedig az elmúlt 15 évben Magyarországon – ahogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai is mutatják – jelentősen csökkent az iskolai oktatásban részt vevők száma: míg a 2004–2005-ös tanévben 2,16 millió gyermek és fiatal vett részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzésein, addig a 2019–2020-as tanévben már csak 1,8 millió, azaz

az elmúlt 15 évben 350 ezerrel csökkent a diákok száma.

Így az alacsonyabb összkiadások ellenére is többet tudott költeni egy tanulóra a magyar állam.

A KSH 2004 óta rendelkezésre álló adatsora szerint az egy diákra jutó kiadások szintje az eddigi legmagasabb értéket mutatta 2017-ben.

Forrásbevonás a felsőoktatásban

A Gazdaság-újraindítási akciótervben több mint 1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a teljes felsőoktatás korszerűsítésére – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca tervei szerint összesen 955 milliárd forint jut a felsőoktatás infrastrukturális, szervezeti és oktatásfejlesztési reformjának támogatására. 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozását, 172 milliárd pedig a szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás képzéseinek megújítását és összhangjának megerősítését ösztönzi majd. Jelenleg zajlanak a pályázati eljárások, éves bontás ezért még nem áll rendelkezésre – tájékoztatott a minisztérium.

 

Kapcsolódó cikkek