Közélet

Így kerülhető el a negyedik hullám

A pandémia után fel kell készülni az endémiára, vagyis arra, hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd, és a fertőzöttek száma is viszonylag állandó lehet – erről is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, országos kórházfőparancsnok-helyettes. Rámutatott: ezért a korábbinál jóval többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, a járványkórházakat pedig más profillal, de „békeidőben” is fent kell tartani. Tapasztalatai szerint a már­cius 1-jén a kilépést választó szakdolgozók nagyobb hányada újra visszatér az egészségügyi intézményekbe, az új szolgálati jogviszony és az orvosok bérének emelése pedig stabilitást hozott a rendszerbe.

Hogyan halad a vakcináció a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban?

A mi oltópontjainkon 25 ezer fölött jár a beoltottak száma, ebből mintegy 6500 személy már a második adagot is megkapta. Az elmúlt hónapokban kialakítottunk egy rendszert, amelynek köszönhetően kiválóan meg van szervezve az oltás, el tudjuk kerülni a hosszú várakozási időt. Napi szinten több mint ezer pácienst vagyunk képesek beoltani, de ha egyszerre nagyobb mennyiségű vakcina érkezik az országba, akkor a kapacitást is meg tudjuk emelni. Szerencsére az oltási hajlandósággal nincs probléma, belső felmérésünk szerint az értesített regisztráltak több mint 97 százaléka megjelenik az oltóközpontban.

Milyen oltóanyagokat használnak fel, és milyen tapasztalataik vannak a mellékhatások terén?

A Magyarországon engedélyezett vakcinák közül mi a Pfizer-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltást adjuk. Az oltópontjainkon az említett több mint 25 ezer páciens közül mindössze kettőnél tapasztaltunk a félórás várakozási időn belül enyhe bőrtünetet a szúrás helyén. Munkatársaink és betegeink beszámolói megegyeznek az általános tapasztalatokkal: átmeneti izomfájdalom, levertség, bőrpír, elvétve hőemelkedés fordul elő az oltás után.

Mi a véleménye az AstraZeneca vakcinájáról?

Az AstraZeneca oltása, csakúgy, mint a többi engedélyezett vakcina, biztonságos és hatékony. Ezt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), valamint az Európai Gyógyszerügynökség közlése is megerősítette. Mivel nagyon ritka esetekben kapcsolat lehet az oltás és az alacsony vérlemezkeszám mellett kialakuló vérrögképződés között, az OGYÉI felhívása szerint az orvosoknak és az egészségügyi szakszemélyzetnek figyelmeztetnie kell az oltottakat, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha nehézlégzést, mellkasi fájdalmat, lábduzzanatot, tartós hasi fájdalmat tapasztalnak az oltást követően. Az általunk beoltott páciensek körében egyébként mi ugyanazt tapasztaltuk az AstraZeneca vakcinájánál, mint a többinél: átmeneti izomfájdalom, levertség, esetleg hőemelkedés.

A keleti oltóanyagok társadalmi elfogadottsága továbbra is problémás.

A lakosság beoltottságának növekedésével és a harmadik hullám felfutásával arányban az oltakozási hajlandóság is fokozatosan emelkedik, ennek megfelelően az oltóanyagok elfogadottsága is egyre magasabb. Ez az összes, hazánkban elérhető vakcinára vonatkozik. Egyre többen hallják, értik meg, amit hónapok óta mondunk: minden oltóanyag biztonságos és jobb a koronavírusnál.

Magyarországon is van egy masszív oltásellenes tábor. Mi ennek az oka?

Megdöbbentő, hogy még azok között is találunk oltás­szekptikusokat, akik már maguk is átestek a fertőzésen. Nagyon jó kérdés, hogy miért vannak még mindig kételkedők, amikor a tudományos tények és a közvetlen emberi tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a vakcina az egyetlen megoldás. Sajnos az önvédelmi mechanizmus miatt a félelem sokaknál tagadást vált ki, illetve a probléma bagatellizálásával védekeznek a nyomasztó valósággal, a szorongással szemben. A tehetetlenség okozta indulat pedig az összeesküvés-elméleteknek ágyaz meg. Szerencsére már többségben vannak azok, akik be akarják oltatni magukat, a bizonytalanok tábora folyamatosan olvad, miközben a vakcinát elutasítók száma szintén csökken. Ez meglátszik a regisztrálók számának emelkedésében is.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Hogyan értékeli a vakcinaellátottságot?

Kapacitásunkhoz mérten a vak­cinaellá­tottság egyenletes. Egy tömeges oltási fázis beindulásakor újabb oltóhelyeket nyitunk, és újabb munkatársakat mozgósítunk, amennyit csak kell. Nem tudok elég hálás lenni a Szent Imre Kórházban dolgozó kollégáknak. Látom, hogy milyen fáradtak, mégis csinálják, mennek előre, harcolnak a végsőkig. Rájuk, ránk is számíthat az ország!

Milyen átszervezéseket igényelt az intézményben az oltakozás elindulása?

Az elektív, tervezhető beavatkozások leállításával és bizonyos szakambulanciák csökkentett óraszámú működtetésével vagy átmeneti szüneteltetésével felszabaduló munkaerő átcsoportosításával megoldottuk az oltópontok zavartalan működését. Ez addig marad így, amíg a járványhelyzet megkívánja, és elérjük a szükséges átoltottsági szintet.

A covidos betegek ellátásában mekkora kapacitásokkal vesznek részt?

A kórházi ágyaink előírt százalékát szabadítottuk fel a covidos betegek ellátására, és sajnos egyelőre folyamatosan érkeznek a kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek. A második hullámhoz képest többen kerülnek kórházba, és a saját statisztikáink azt mutatják, hogy az ápolási idő is emelkedik az intenzív osztályunkon.

Miért ennyivel súlyosabb a Covid-helyzet Magyarországon?

A járványhelyzet globálisan romlik. Nemcsak azért, mert a mutációk fertőzőbbek, hanem azért is, mert az emberek egyre jobban kezdenek belefáradni a korlátozásokba. Magyarországon az eredeti vírusnál jóval fertőzőképesebb brit mutáns terjedt el leginkább, amely március első felében a fertőzések 70-80 százalékáért volt felelős, mára pedig gyakorlatilag az összesért. A korábbi hullámokban tapasztaltakhoz képest alacsonyabb a betegek átlagéletkora, ugyanakkor a fertőzés lefolyása sok esetben súlyosabb, több szövődmény alakulhat ki. Csak a védőoltás nyújt megoldást, de versenyt futunk az idővel. A kormány azért dolgozik, hogy minél hamarabb minél több vakcinát szerezzen be. Napi szinten nagyságrendekkel több embert oltunk be, mint ahányan megfertőződnek, és már a kétmilliót is meghaladja a legalább az első adag vakcinát megkapó, tehát már valamekkora védettséggel rendelkező honfitársaink száma. De az biztos, hogy nehéz hetek állnak még előttünk.

Több sajtóbeszámoló szerint is kapacitásproblémákkal küszködnek a kórházak. Ön mit lát ezen a téren kórházfőparancsnok-helyettesként?

Csak munkaerő-átcsoportosítással lehet megoldani ezt a helyzetet. A legsúlyosabb, intenzív kezelést igénylő betegek ellátására alkalmas szakképzett munkaerőt minden lehetséges módon tehermentesíteni kell. Erről szólnak az elmúlt hetek kormánydöntései. A hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése, valamint a védőoltásprogram végrehajtásának biztosítása érdekében kerültek a területileg illetékes kórházak szakmai irányítása alá az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére. Szintén ez indokolta, hogy a megyei kórházak az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokat – a védőoltási tevékenység sérelme nélkül – kirendelhetik a megyében működő, fekvőbeteg- vagy járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményhez. Ezekkel az intézkedésekkel egységes irányítás alá kerül az ellátórendszer, egyszerűsödik a munkára fogható egészségügyi személyzet mozgatása: ha a kórházaknak szükségük van pluszmunkaerőre, akkor közvetlenül a szakrendelőktől kérhetnek szakembert. A védekezésbe bevont rezidensek és medikusok, valamint az önkéntesek pedig átvehetnek olyan feladatokat, amelyekkel a szakorvosok és a szakápolók munkáját könnyítik meg. Országos kórházfőparancsnok-helyettesként és főigazgatóként is azt látom, hogy az így a rendszerbe került munkatársak maximális fegyelemmel és elhivatottsággal végzik ezt a nehéz munkát, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a hatalmas felelősséggel, amelyet a körülmények rájuk rónak. Nem lehet elégszer megköszönni azt az áldozatot, amelyet ezekben a hetekben valamennyi egészségügyi dolgozó vállal Magyarország érdekében.

Az egészségügyi dolgozói szolgálati jogviszony bevezetését, különösen annak időzítését éppen a rendelkezésre álló humán erőforrásra gyakorolt következménye miatt kritizálták.

Volt egy felfokozott, mesterségesen gerjesztett ellenállás az új szolgálati jogviszonnyal szemben. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az új szolgálati jogviszony és az orvosok bérének emelése stabilitást hozott a rendszerbe. Nekünk is voltak olyan kollégáink, akik a törvény részleteinek megismerése előtt, elhamarkodottan döntöttek. Közülük többen újra jelentkeztek nálunk munkára, és van, akit már visszavettünk. Nemcsak főigazgatóként, országos kórházfőparancsnok-helyettesként is azt látom, hogy a március 1-jén a kilépést választó szakdolgozók nagyobb hányada újra visszatér az egészségügyi intézményekbe, és ez megnyugtató. Ahogy telnek a hetek, egyre többen látják a megbecsültséget, azt, hogy mindenkinek megmaradt a munkahelye, senkinek nem lett kevesebb a pénze. A Szent Imre Kórházban is 90 százalék fölötti arányban írták alá az új jogviszonyról szóló szerződéseket a munkatársaink. A munkaerő-elvándorlást belső átcsoportosításokkal meg lehetett oldani.

Kell készülni negyedik hullámra?

Az oltási program sikeres végrehajtása, valamint a már jól ismert szabályok – maszk viselése, távolságtartás, gyakori kézmosás – további betartása együtt akadályozhatja meg egy negyedik hullám kialakulását. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy százszázalékosan egyetlen vakcina sem véd meg a fertőződéstől, csak a vírus okozta megbetegedéstől, különösen a kórházba kerüléstől, ezért nem szabad eldobni a maszkot, még azoknak sem, akik már megkapták az oltást. Tudom, hogy mindenki fáradt, de a járványügyi intézkedéseket egyelőre nem szabad enyhíteni. Majd csak a beoltottak számának emelkedésével párhuzamosan, fokozatosan szabad engedni a szigorból, ahogyan ezt a kormány is tervezi. Némi bizakodásra ad okot, hogy a szennyvízben mért átlagos koronavírus-koncentráció stagnál. Ma még felelősen nem lehet megjósolni, hogy mikor leszünk túl a mostani hullámon, mert minél magasabb az esetszám, annál hosszabb a kilábalás, miközben folyamatosan nő a beoltottak száma is. Nagyon bízom abban, hogy a nyár meghozza a várva várt szabadságot.

Eredményesek a mutációkkal szemben a vakcinák, szükség lesz belőlük emlékeztető oltásra?

Sokan bele sem gondolnak, hogy itt tart már a tudomány: rendkívül rövid idő alatt fejlesztettek ki és teszteltek hatékony, a nyájimmunitás eléréséhez megfelelő vakcinákat. Ezek megvédenek a súlyosabb lefolyású megbetegedéstől a mutációk esetében is. Az mRNS-vakcinák, a Pfizer vagy a Moderna oltóanyagai nagyon gyorsan testre szabhatók egy veszélyesebb variáns felbukkanásánál. Az emlékeztető oltások beadásával kapcsolatban még nem született egyértelmű tudományos álláspont. Valószínűleg szükség lesz rájuk, de még nem tudjuk, hogy milyen időközönként. Legrosszabb esetben évente, a mostani elméletek szerint inkább ritkábban.

Ha a járvány megszűnik, ön milyen hétköznapokra számít?

Biztos, hogy a régi életünket egyelőre teljes egészében nem kapjuk vissza, de nagyrészt visszatérhetnek a normális hétköznapok. A járványok terjedését vizsgáló tudósok szerint még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a koronavírus szabadon terjedhet emberről emberre, hiszen az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem történik meg egyenlő területi eloszlásban. Egy globalizált világban ez bőven elegendő is lesz a vírus fennmaradásához. Így a pandémia után fel kell készülni az endémiára, vagyis arra, hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd, és a fertőzöttek száma is viszonylag állandó lehet. Ebben az esetben minden fertőzött átlagosan egy másik embernek adja tovább a vírust, azaz a reprodukciós ráta egy marad. Így sem arra nincs esély, hogy a betegség teljesen eltűnjön, sem pedig arra, hogy a fertőzöttek száma exponenciálisan növekedjen. Az endémiás betegségek különösebb zavart nem okoznak az életünkben – például a nátha is endé­miás megbetegedésnek tekinthető –, de meg kell tanulnunk együtt élni velük. Persze mindenki annak örülne a legjobban, ha egyszer és mindenkorra megszabadulhatnánk a koronavírustól, de csak akkor tudnánk eltörölni a bolygó felszínéről, ha hosszan tartó immunitást tudnánk kialakítani vele szemben, miközben a vírus nem változna, és nem tudna állatokban fennmaradni, majd onnan visszatérni az emberekre. Erre sajnos jelen tudásunk szerint nincs esélyünk. Ezért a korábbinál jóval többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, fent kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek megvédenek bennünket egy újabb pandémiától. Például a járványkórházakat más profillal, de „békeidőben” is működtetni kell, hogy szükség esetén azonnal bevethetők legyenek. De nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra is, mert jól látszik, hogy az elhízás és az azt kísérő társbetegségek, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, fokozott veszélyt jelentenek a járványban.

Többször kitért rá, hogy hatalmas nyomás nehezedik az egészségügyben dolgozókra. Mi tartja önökben a lelket?

Nagyon sokat számít az emberek szeretete, az a támogatás, amely köszönőlevelek, adományok formájában jut el hozzánk. Valóban elképesztő az az erő, amellyel több mint egy éve állnak helyt az egészségügyi dolgozók ebben a rendkívüli helyzetben. Számtalan olyan történetet hallok, illetve látok a saját szememmel, amely méltó lenne arra, hogy egy egész ország megismerje. Tavaly azért alapítottam a Köszönet a Hősöknek elismerést, hogy első­sorban a betegek jelölése alapján díjazzuk a járványhelyzetben példásan helytálló kór­házi dolgozókat, háziorvosokat, vé­dő­nőket, mentős kollégákat. Ez a díj arról szól, hogy a nagy nyilvánosság előtt is arcot és nevet adjunk az egészségügy sajnos sokszor névtelen és arctalan hőseinek, akik immáron egy éve erejükön felül teljesítenek. Elsősorban a betegeket, hozzátartozókat kérjük, hogy juttassák el a javaslat@koszonetahosoknek.hu címre azoknak az egészségügyi dolgozóknak a nevét a munkahely megjelölésével, akik az elvárhatónál jóval többet megtettek értük a járványhelyzetben. További részleteket a www.koszonetahosoknek.hu oldalon tettünk közzé.

Hogyan választják ki a jelöltek közül a legjobbakat?

Nemcsak az számít, hogy valakit hányan ajánlottak, minden jelöltnek utánajárunk. A döntésben a legnagyobb egészségügyi szakmai szervezetek vezetői lesznek a segítségemre. A járványhelyzet sajnos nem könnyíti meg a tervezést, de most úgy számolunk, hogy nyár elején vehetik át az egészségügyi dolgozók a Szent Corona Emlékérmet és a vele járó pénzjutalmat. Ha visszatekintek az elmúlt egy év koronavírus elleni küzdelmére, arra a harcra, amelyben az egészségügyi ágazatban dolgozók részt vettek, egy Churchill-idézet jut az eszembe: „A háborúk történetében még soha nem tartozott hálával ilyen sok ember ilyen kevésnek!”

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek