Benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvényt módosító javaslatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb, rugalmasabb, szélesebb körű feladatellátást tesz lehetővé.
A duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forintos adókedvezményben részesülnek, és újdonság, hogy diákigazolványt is kaphatnak, akik a szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében a szakmai oktatásban vesznek részt.
Ha a törvényt elfogadják, a módosítások júliustól vagy az új tanévtől lesznek alkalmazhatók.
A szakképzés és a felnőttképzés rendszereinek folyamatosan igazodniuk kell a környezeti változásokhoz, a technikai fejlődéshez – közölte az ITM.
A finomhangolás révén az új rendszer jobban alkalmazkodhat a változó szakmai elvárásokhoz, a gazdaság sokoldalú igényeihez, a vállalatokkal való együttműködési lehetőségekhez.
A törvénymódosítás az eddig összegyűlt tapasztalatokra reagál, a javaslatok a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkeztek, és a Szakképzési Innovációs Tanács munkacsoportja által összegzett kezdeményezéseken alapulnak – közölte a szakképzésért felelős minisztérium.
A megújult szakképzési rendszerben a technikumok és a szakképző iskolák versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot kínálnak, és a gyakorlati ismeretek elsajátításán van a hangsúly. Ezért is fontos, hogy minél több tanuló szakirányú oktatása valósulhasson meg vállalati környezetben, akár a leendő munkáltatóiknál. A szakképzés népszerűsége új lehetőségeket teremt a gazdasági szereplők számára is. A cégek már a tanulóidejük alatt is bevonhatják fokozatosan a diákokat a termelésbe – írja az ITM. Hozzáteszi:
bár a gazdasági szereplők bevételei ezzel emelkednek, több kiadással kell számolniuk, de összességében megéri részt vállalniuk a duális oktatásban.
A megújult rendszerben a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltja fel.
A tanuló a vállalat munkavállalója, akit az elvégzett tanulmányai, munkája ellenértékeként a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb összegű – akár a mindenkori minimálbérrel megegyező, de legalább annak 60 százalékát kitevő – munkabér illeti meg.
A munkáltatót ebben a körben nem terheli a szociális és a szakképzési hozzájárulási, valamint a személyi jövedelemadó megfizetésének kötelezettsége.