BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Továbbra is maradhatnak amerikai katonák Afganisztánban a csapatkivonás után

Körülbelül 650 amerikai katona maradhat Afganisztánban az Egyesült Államok csapatkivonását követően, fő feladatuk az ázsiai országban dolgozó diplomaták biztonságának szavatolása lesz – közölték nevük elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselők az AP hírügynökséggel csütörtökön.

A tájékoztatás szerint

az amerikai katonák egy ideig támogatást nyújtanak a biztonsági szempontból kiemelten fontos szerepű kabuli nemzetközi repülőtér őrzéséhez is. A reptér zavartalan működését a tervek szerint a későbbiekben török csapatok biztosítják majd, és az ügyben amerikai és török tisztségviselők a következő napokban folytatnak egyeztetéseket.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője szerdán azt mondta, egyelőre semmiféle megállapodást nem írtak alá Törökországgal, ezért egyelőre nem bocsátkozott részletekbe a kabuli repülőtérrel kapcsolatos terveket illetően. Mindazonáltal hozzátette: reméli, hogy a repülőtér biztonságának kérdése megoldódik, s a török csapatok ebben segítséget nyújtanak.

Fotó: Wali Sabawoon / NurPhoto / NurPhoto /AFP

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője csütörtöki sajtónyilatkozatában aláhúzta:

semmi nem változott a csapatkivonással kapcsolatban, amelyet a hivatalos verzió szerint szeptember közepéig teljes egészében végrehajtanak.

Pénteken Asraf Gáni afgán elnök és Abdulla Abdulla, az afgán nemzeti megbékélési tanács vezetője találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a washingtoni Fehér Házban, illetve egyeztetéseket folytatnak Lloyd Austin védelmi miniszterrel is.

Elemzők rámutatnak arra, hogy Joe Biden – és hivatali elődje, Donald Trump – többször fogadkozott, hogy véget vet az Amerika leghosszabb háborújának számító afganisztáni vállalkozásnak, s bírálatokat válthat ki a döntés, mely szerint mégis maradnának amerikai katonák az országban. Kiemelik azt is, hogy a csapatkivonástól a Fehér Házban vélhetően azt remélik, hogy a Biden-adminisztráció fokozottabb figyelmet fordíthat Kína és Oroszország felé.

Biden április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, azaz idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba. A radikálisok a csapatkivonásról szóló bejelentést követően valóban offenzívát indítottak az afgán kormányerők állásai ellen az ország több tartományában, és számos körzetet irányításuk alá vontak.

Az eredeti tervek szerint a csapatok nagy része már július elejéig elhagyta volna Afganisztánt, a csapatkivonást azonban lassították az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről jelentett koronavírus-fertőzések, illetve az amerikai és nemzetközi erőkkel együttműködő, mintegy 18 ezer afgán alkalmazott bevándorlási vízumkérelmének elbírálása.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek