A Fehér Házban azt fontoltatják, hogy meghosszabbítják az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának végső határidejét, hogy lehetőséget biztosítsanak az országban rekedt külföldiek, illetve az Egyesült Államokkal, valamint szövetségeseikkel együttműködő afgánok kimenekítésére. A nyugati országok, jelenlegi állás szerint, ugyanis képtelenek lesznek a saját állampolgáraikat, valamint a több tízezer menekülő afgánt augusztus 31-re kihozni az közép-ázsiai országból.
A tálibok augusztus 15-iki hatalomátvétele óta az Egyesült Államok több mint harminchétezer embert menekített ki Kabulból. A hétvégén pedig még magasabb fokozatba kapcsoltak: szövetségeseikkel együttműködve, mindössze 24 óra alatt, 16 ezer embert hoztak ki az országból.
Ennek ellenére több ezer amerikai, ezernél több brit, valamint több száz német állampolgár tartózkodik még Afganisztánban. És tízezrek várnak a kabuli nemzetközi repülőtér bejáratánál, abban a reményben, hogy ők is felférnek valamelyik gépre. A légikikötő előtti, napok óta tartó tülekedésben már több mint húszan vesztették életüket, hétfőn pedig halálos lövöldözés tört ki a létesítményt védő NATO-katonák és az afgán biztonsági erők emberei. Egy ember meghalt, három megsebesült.
A reptérre vezető utakat tálibok szigorúan ellenőrzik; csak az érvényes vízummal rendelkezőket engedik át, de közülük is sokan vannak, akik a várótermekbe így sem jutnak be, mert a bejáratnál amerikai katonák állják útjukat. Erre hívta fel a figyelmet a magyar külügyminiszter is, amikor arról beszélt: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a szövetségesek meggátolják a Magyarország által kihozni kívánt emberek bejutását a kabuli reptérre. Szijjártó Péter hozzátette: magyar katonák is segítik az evakuálást, és száznál többen vannak azok, akik a magyar katonai kontingenst segítették személyesen az elmúlt években, és szintén a kimenekítésükre várnak.
Magyarország hétfőig 173 embert evakuált Afganisztánból, többségüket amerikai és osztrák kérésre.
