A ruandai kormánnyal és a Szenegálban található Dakari Pasteur Intézettel írt alá szerződést a BioNTech arról, hogy 2022 közepe táján megkezdi az első afrikai mRNS vakcina-gyár építését – írja a Reuters.
A cég közleménye szerint az üzem eleinte évi 50 millió oltóanyagot lenne képes gyártani a koronavírus ellen, ám a későbbi fejlesztések eredményeként
azt remélik, hogy más betegségek, mint például a malária vagy a tuberkulózis elleni vakcinákat is képes lesz készíteni.
A kezdeményezés egy szélesebb körű gyártási hálózatba illeszkedne, mely több száz millió mRNS-vakcinát tudna évente előállítani a tervek szerint, úgy, hogy a tulajdon és a know-how idővel a cég afrikai partnereihez kerüljön. Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója szerint a cél az, hogy az Afrikai Unión belül kifejlesztett vakcinák segítségével megelőzzék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, melyre a koronavírus-járvány is rávilágított.
Jutta Urpilainen, az Európai Bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős biztosa sajtótájékoztatón elmondta, hogy
az első gyár Ruandában létesülne.
A bejelentés a BioNTech augusztusi közléséhez ad részleteket, mely szerint a cég Ruandában és Szenegálban építene tuberkulózis és malária elleni oltóanyagok gyártására alkalmas egységeket.
A cég gyárának építésével párhuzamosan a vakcinák csomagolására alkalmas létesítményeket is létrehozna Ruanda és a Dakari Pasteur Intézet. A vállalat emellett a dél-afrikai Biovac Intézettel is tárgyal jelenlegi gyártási megállapodásának kiszélesítéséről.
A Biovac a BioNTechhel és a Pfizerrel közös megállapodása értelmében évi 100 millió adag importoltóanyagot tölt ampullákba és csomagol. A malária elleni vakcina fejlesztésének tervét szintén júliusban jelentette be a német cég. Erre igencsak szükség is lenne, hiszen az egyetlen, pár hónapja az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyását elnyerő oltás a maláriával szemben mindössze 30 százalékos hatékonyságú, négy dózist igényel, és az általa nyújtott védelem sem tartós.
