A néma trombózist nehéz észrevenni, nem mindig egyértelműek a jelek. Október 13-án tartják a trombózis világnapját, amelyet a Nemzetközi Trombózis és Haemostasis Társaság kezdeményezett. Ezen a napon igyekszenek felhívni a figyelmet erre az igencsak gyakori betegségre. 

Artériás trombózishoz évente több mint 10 millió halál köthető, 

ez a szám pedig az elmúlt 20 évben 25–35 százalékkal növekedett.

A trombózis akkor következik be, amikor fokozott a véralvadás, az erekben vérrögképződés indulhat, melyet trombózisnak nevezünk. Az ér lehet bármilyen véna vagy artéria, így előfordulhat mélyvénás trombózis (vénás) vagy artériás trombózis is (artéria) esetén. A létrejött vérrögöt trombusnak nevezik. 

Fotó: Shutterstock

A vérrög lelassíthatja vagy blokkolhatja a normális véráramlást, de az is előfordulhat, hogy a rög vagy annak egy leszakadt darabja kikerül a véráramból és eljut valamely szervhez. Amennyiben egy szervben zárja el a véráramlást, embóliáról beszélünk. A trombózis a szívroham, a tromboembóliás stroke és a vénás tromboembólia gyakran megelőzhető alapbetegsége, amely a szív- és érrendszeri – sokszor halálos kimenetelű – betegségek három leggyakrabban előforduló fajtája.

A két legfontosabb kategória a trombózisok felosztásában a mélyvénás és az artériás. 

Mélyvénás trombózis során az alsó végtagokban alakul ki vérrög, melynek nagy veszélye, hogy a vérrög leszakadó darabjai a tüdőbe juthatnak a véráramon keresztül, ahol embóliát okozhatnak. 

Artériás trombózis esetén inkább jellemző a vérlemezkék összetapadása az érfal belső sejtjeivel, de kialakulhat érelmeszesedés vagy egyéb érbetegségek miatt is. Főként a szívhez vezető artériák elzáródása és az agyi erek trombózisa sorolható ide.

A trombózis leggyakoribb tünetei közé tartozik a lábdagadás – vagy más néven a láb ödémásodása, illetve a fájdalom az adott végtagban.

Tünetek nélkül – a néma trombózis

Azonban nem minden esetben utalnak jelek a trombózisra, ezért a beteg nem veszi észre, hogy nem megfelelő a véráramlás szervezetében – ilyenkor már csak a tüdőembólia az, amit észlel a beteg, sokszor már túl későn.

Ha a vérrög eljut a tüdőbe és elzárja a főartériákat, megszűnhet a tüdő működése és hirtelen halál áll be. Amennyiben a szerencsésebb eset fordul elő, és a trombus kisebb ereket zár el a tüdőben, 

a beteg légzési nehézséget, köhögést, véres köpetet, mellkasi fájdalmat tapasztalhat, melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. 

A néma trombózissal járó tüdőembólia elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ne halogassuk a rendszeres kivizsgálásokat, figyeljünk oda olyan kis jelekre is, mint egy végtagfájdalom vagy elszíneződés – hívja fel a figyelmet a társaság. Különösen fontos ez a veszélyeztetett csoportba tartozóknak, azoknak, akik genetikailag hajlamosak (amit trombofíliának nevezünk, ez a lakosság körülbelül 10 százalékát érinti), már diagnosztizáltak náluk kardiovaszkuláris betegségeket, daganatot, vagy korábban már átestek trombózison. A trombózist túlélőknél nagy esélye van újabb érelzáródás kialakulásának, ezért számukra legtöbbször véralvadásgátló terápia javasolt a későbbiekben.

Sokat segíthet, ha odafigyelünk az életmódunkra. 

A sok ülés vagy fekvés, a mozgásszegény életmód és az ebből kialakuló túlsúly, a dohányzás mind növeli a trombózis esélyét. 

Ha tehetjük, polcoljuk fel a lábunkat, hogy ne lógjon, mellőzzük a dohányzást és a zsírban gazdag ételeket, igyekezzünk hetente a körülményekhez és lehetőségekhez mérten mozogni. A mozgás lehet csak pár perc séta óránként, nyújtózás, végtagok átmozgatása vagy egy kis lépcsőzés is. Bizonyosodjunk meg róla orvosi kivizsgálás segítségével, hogy hajlamosak vagyunk-e trombózisra. Amennyiben igen, kérjük orvosunk véleményét a megelőzés leghatékonyabb módjáról – javasolja a társaság.