BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Digitális boom zajlik Magyarországon: egyre több a plasztik, kevesebb a bankjegy

A magyarországi fizetési piac öles léptekkel halad a teljes digitalizáció irányába. Lassacskán már a készpénzt kiváltó, generációváltást jelző bankkártyák kora is leáldozhat a mobil- és mesterségesintelligencia-alapú megoldások felfutásával.

A Mastercard Magyarország egy háttérbeszélgetésen számolt be a dinamikusan átalakuló hazai fizetési piac sajátosságairól, jövőjéről, valamint kihívásairól. A fejlett és integrált digitális megoldások kényelmesek, ebből kifolyólag egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében, s ha a pozitív irányú trendek folytatódnak, hamarosan otthon lehet hagyni a bankkártyát, és elég lesz a mobilokat zsebben tartani.

Digitális boom Magyarországon: több plasztik, kevesebb bankjegy
Márkus Gergely: „A felhasználók egyre inkább a digitális megoldások felé fordulnak” – Magyarországon több a plasztik, kevesebb a bankjegy / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Digitalizálódik a magyar fizetési piac

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb beszámolója szerint 2025 harmadik negyedévében éves alapon:

  • a kártyás fizetések 17,5 százalékkal,
  • a mobilfizetések 39 százalékkal,
  • az online fizetések 35,4 százalékkal emelkedtek.

A gyors növekedés 2025 utolsó negyedévére azt eredményezte, hogy éves bázison a kártyás vásárlások összértéke 19 százalékkal magasabb, ami 6000 milliárd forint értékű bővülést jelent.

A kártyapenetráció közel 100 százalékra emelkedett, a több kártyával rendelkezők aránya pedig 32 százalékkal nőtt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden felnőttnek és egyre több kiskorúnak van bankkártyája

− számolt be a piac sajátosságairól Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere, majd arról is beszélt, hogy a felhasználók egyre inkább a digitális megoldások felé fordulnak.

A folyamat a 2010-es évek második fele után gyorsult fel igazán. A mobillal fizetők száma 2019-hez mérten 26 százalékkal nőtt, míg az online vásárlók aránya a teljes lakosságban 32-ről 90 százalékra ugrott 2015-höz képest.

Az online vásárlások túlnyomó része mobilról történik, egyre többen a digitalizált kártyákat preferálják, ám megbízhatósági szempontok miatt az ügyfelek 66 százaléka ragaszkodik a plasztikhoz

− mutatott rá Márkus Gergely a háttérbeszélgetésen.

A fizetési piac digitalizációjának egyik velejárója a fintechek, illetve neobankok térnyerése, melyek a Mastercard számára nem kihívást, sokkal inkább innovatív együttműködési lehetőséget jelentenek, amely erősítheti a vállalat piacvezető szerepét.

A Mastercard a vezető globális fintechek és neobankok mintegy 80 százalékával dolgozik együtt: startupprogramjai megközelítőleg 60 ország 500 vállalkozását támogatják, melyek együttesen 25 milliárd dollár tőkét vontak be az elmúlt években.

A budapesti metrón is érinthetünk

Globálisan egyre elterjedtebb megoldásnak számít a digitális fizetési megoldások alkalmazása a közösségi közlekedésben, és a trend már a magyar fővárost is elérte. Budapesten 2026. április 22-től minden metróvonalon, illetve a 100E jelzésű reptéri expresszen elérhető a Pay&GO bankkártyás fizetési rendszer, mely lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel vásároljunk menetjegyet. A buszokon ezt a fedélzeten, míg a metróvonalak esetében a mozgólépcsők előtt elhelyezett készülékek segítségével tehetjük meg. A megoldáshoz szükséges technikai hátteret a Mastercard biztosítja, a K&H és a BKK stratégiai partnereként.

Jegyellenőrzés esetén nincs más teendő, mint a vásárláshoz használt kártya vagy mobiltelefon felmutatása a jegyvizsgálónak leolvasásra.

A digitalizációs program 2023-ban kezdődött az M1-es metróvonalon és a 100E jelzésű buszon, a kezdetek óta pedig 2,1 millió vásárló 5 millió jegyet vett. Az újdonság az M2-es, M3-as és az M4-es vonalakon is nagy sikert aratott, 57 ezer utazó 93 ezer  jegyet vásárolt az elmúlt néhány hétben, az érintéssel fizetők aránya elérte a 30 százalékot. A Mastercard piackutatása szerint nagy az érdeklődés a Pay&GO iránt: az utasok 26 százaléka már kipróbálta az új szolgáltatást, 46 százaléka pedig hallott már róla. Az elégedettségi mutató kimondottan magasnak mondható, 70 százalék feletti.

A számok annak tekintetében még meggyőzőbbek, hogy a marketing még nem pörgött fel teljesen − árulta el Márkus Gergely, majd a Mastercard vezetősége arról is beszámolt, hogy technikailag akár

az országos lefedettség is megoldható, ha erre politikai igény mutatkozik.

A Fővárosi Közgyűlés 2026 februárjában már meghozta a döntést és támogatta a koncepciót, így a tervek szerint 2028-ig megtörténik a hálózat kiépítése a főváros és agglomerációja teljes területén.

Már a SZÉP-kártya is digitális

A K&H után az OTP és az MBH is bevezette a digitális SZÉP-kártyát, amely országszerte a legtöbb elfogadóhelyen használható, ám a teljes lefedettségre még néhány hónapot várni kell.

Mivel a SZÉP-kártya nem szabványos protokollt használ, ezért az érintéses megoldás implementálásához egyedi Mastercard-technológiára volt szükség. A digitalizáció két és fél millió felhasználó számára tette elérhetővé a szolgáltatást, 2026. április végéig 185 ezren fizettek így, és a tranzakciók összértéke elérte a 12 milliárd forintot.

Az egyedi technológiának köszönhetően a SZÉP-kártya az Apple és a Google digitális pénztárcáival is kompatibilis.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.