Egymilliárd embert fogja érinteni az extrém hőség okozta stressz, ha a klímakrízis hatására a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik
– állapította meg a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) tanulmánya, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) mutattak be.
Ez a jelenleg érintett emberek tizenötszöröse
– írja a The Guardian.
Elemzők szerint ugyanakkor a COP26 résztvevő országai által a klímaváltozás mérséklése érdekében legutóbb tett vállalások 2,4 Celsius-fokos, tehát
jóval a biztonságos szint feletti globális hőmérsékletemelkedést okoznak ebben az évszázadban.
A Climate Action Tracker (CAT) kutatói koalíció szerint az országok azon vállalásával, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra jelentősen csökkentik, a Föld még mindig jóval nagyobb mértékben fog felmelegedni 2100-ra, mint ahogy azt az ENSZ célul tűzte ki.
Az új vállalásokkal is
nagyjából kétszer annyit fogunk kibocsátani 2030-ban, mint amennyi kellene az 1,5 Celsius-fokos határérték tartásához
– vélik a CAT elemzői.
A Met Office az úgynevezett wet bulb hőmérsékletet számította ki, mely a hőség és a nedvesség kombinációjával születik. Melegebb hőmérsékleten az emberi test hűtése kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívják.
Ha ez eléri a 35 Celsius-fokot, a test nem képes izzadással hűteni magát, és még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalnak hat órán belül.
A Met Office elemzése 32 Celsius-fokban határozta meg a WBT-t, ezen a hőmérsékleten a dolgozóknak rendszeresen pihenniük kell a hőkimerültség elkerülése érdekében, évente legalább 10 napot.
Ha a klímakrízis kezelésére vonatkozó törekvések sikertelenek maradnak és a globális hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik,
a világ lakosságának fele fog szenvedni ettől a szélsőséges hőmérséklet okozta stressztől.
A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása, az elmúlt évtizedekben világszerte megháromszorozódott a szélsőséges meleg a városokban
– áll a tanulmányban. 2020 nyarán az amerikai lakosság több mint negyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, olyan tünetekkel küzdöttek, mint például a hányinger és a görcsök.
Világszerte legalább 166 ezer ember halt meg a 2017-ig tartó két évtizedben hőhullámok következtében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
A Met Office elemzését az által finanszírozott Helix projekt kutatásai alapján készítette.
A projekt során feltérképezik a folyók áradása, az erdőtüzek, aszályok és az élelmiszerhiány növekvő kockázatát. Eszerint a világ lakható részét mindenütt legalább egy hatás érinti.
Egy optimista forgatókönyv esetén, amikor az egyes országok betartják és megvalósítják hosszútávú ígéretüket és 2050-re klímasemlegessé válnak, a globális felmelegedés mértéke 1,8 Celsius-fokban korlátozódhat ebben az évszázadban – emelte ki a CAT.
Ha bármilyen új vállalás nélkül, az eddigiekhez hasonlóan halad tovább a világ, a bolygó akár 2,7 Celsius-fokkal is felmelegedhet ebben az évszázadban.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való mérsékléséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ra a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.
