„Imádom a hivatásomat, az állatorvoslást, de az utóbbi időszakban már csak péntek délutánonként és szombat délelőttönként maradt időm dolgozni. Épp a napokban egyeztettünk azonban a családon belül, hogy az egyéb teendőim mellett valószínűleg már ezt sem fogom bírni, így kénytelen leszek átmenetileg szüneteltetni a rendelést” – kezdte a Figyelőnek Wladár Sándor, miután az állatorvosi rendeléshez igazítottuk az interjút is.

A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke szerint fontos különbség az öt évvel ezelőtti feladat és a mostani között, hogy míg a 2017-es vizes világbajnokságtól Guadalajara a mexikói kormány pénzügyi garanciájának hiányában lépett vissza, addig most Fukuoka olyan Covid-protokoll alkalmazása mellett vállalta volna csak a rendezést, ami túlmegy az észszerűség határain. Például a versenyzők bemehettek volna védettségi igazolvánnyal, de az edzőkre és a többi stábtagra karantén várt volna. „A mostani eset inkább a tavaly májusihoz hasonló, amikor a koronavírus-járvány viszontagságai ellenére úszó-Eb-nek adhattunk otthont. Tudjuk jól, hogy ez egy nagyobb esemény, hiszen nem 50 ország vesz részt rajta, hanem 200, több a sportág, több a versenyszám, de a recept mégis hasonló” – mondta a szervezőbizottság első embere. Hozzátette: a Vári Attila vezette Magyar Vízilabda-szövetséggel (MVLSZ) és a Mihók Attila által irányított Nemzeti Sportügynökséggel (NSÜ) mára kellőképpen összecsiszolódtak, jó a csapat, megvan benne a szükséges tudás, tapasztalat.

Wladár Sándor Fotó: Tumbász Hédi / Nemzeti Sport

„Nem akarunk a 2017-essel vetekedni, ami – bár valóban nagy költségvetésből – egy csúcsszuper világbajnokság volt. A mostani a sportszakmáról szól, arról, hogy a vizes sportágak legjobbjai eljöjjenek Budapestre versenyezni: ők azt mutatják meg, hol tartanak, mi pedig azt, hogy újra ott vagyunk a térképen. Olyan palástok ledobásával ugyanakkor meg is könnyítjük a magunk dolgát, mint a nagyszabású megnyitó és záróünnepség. Jóval szerényebb lesz a delegált vendégek száma, emellett nem építünk milliárdokért szinkronúszó-medencét a Városligetbe és óriás-toronyugró erődöt a Dunára. Az utóbbi versenyszámot nem is tartjuk meg, ezenkívül csak a nyílt vízi 25 kilométeres úszás marad ki a megszokott programból” – részletezte Wladár Sándor.

A nagy bejelentést megelőző konkrét lépéseket felidézve az úszószövetség elnöke elmondta: ahogy érkeztek a hírek Fukuokából, hamar elgondolkodtak azon a MÚSZ-ban Török Enikő sportszakmai vezetővel és Szántó Dávid nemzetközi vezetővel, hogy mi lenne, ha ez a vizes világbajnokság is nálunk lenne, majd megkeresték ezzel az ötlettel az MVLSZ-t is. „Tudtuk, hogy az európai szövetség, a LEN, illetve a világszervezet, a FINA szerepét évek óta fenyegeti a Nemzetközi Úszóliga, az ISL. Hamar ki is derült, hogy nyitott kapukat döngetünk, hiszen annál erősebb üzenet nem sok lehet, mint a már elkönyvelt halasztás helyett mégis megrendezni 2022-ben a vizes világbajnokságot” – emlékezett vissza a sportvezető. Az is sokat nyomott a latban Wladár szerint, hogy a FINA elnökével, Husszein el-Musszalam úrral nagyon jó a személyes kapcsolata, talán nem véletlen, hogy a 2019-es kvangdzsui vb-n a világon egyedüli szövetségi vezetőként állhatott oda a díjátadásra, hogy Milák Kristóf nyakába akaszthassa az aranyérmet. „Husszein nemcsak mint sportvezetőre, hanem mint az állatok jó barátjára is számíthat rám: nemrégiben arra kért, hogy segítsek valóra váltani a lányának egy régi álmát, beszerezni neki egy pomerániai törpe spiccet” – tette hozzá Wladár Sándor.

Ami a FINA-tól kapott anyagi kedvezményeket illeti, a MÚSZ elnöke szerint milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelent ez a költségvetésnek, és további jelentős takarékoskodást eredményezhet, ha a közvetítői jogdíjak ügyében is meg tudnak egyezni. A rendezéshez kapcsolódó jogdíj az eredeti összeg harmada és fele közé tehető, az akkreditált vendégek száma pedig 450 helyett 150, a repülőjegyek, szállodai szobák, napidíjak miatt ez is számottevő tétel. Az ünnepségek, a reprezentációs eszközök kiadásain is bőven tudnak faragni, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy nincs szükség új létesítményekre, a meglévők tökéletesen megfelelnek.

A 2017-es vb-n végül 130 milliárd forintra rúgott a költségvetés, ami úgy hízott hétről hétre, mint a kis gömböc. „Ennek a súlyos összegnek biztosan elegendő lesz a töredéke, azzal együtt is, hogy egészen más az inflációs környezet, mint ahogy a munkaerőköltségek is elszálltak” – jelentette ki Wladár Sándor.

„Mi felelünk például a versenyhelyszínek kialakítása mellett az akkreditációért, a szállásért, a sportprezentációért, de ugyanígy az érmekért, a kabalafigurákért és a formaruháért is, míg a sportügynökség megkapta sok egyéb mellett a logisztikát, a létesítménybérlést, a médiát, marketinget. A legsürgetőbb mégis az, hogy amint megvan a kormányrendelet a szükséges költségvetési forrásokról, mielőbb lefolytassuk a közbeszerzési eljárásokat” – részletezte a sportvezető.

Wladár Sándor arról is beszámolt a Figyelőnek, hogy a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda befogadóképességét ideiglenes lelátók felállításával növelik meg. Ez a kevés szükséges építés egyike, emellett ami még számottevő, az a szurkolói zóna kialakítása a Duna Arénánál és a Margitszigeten. A Duna Aréna kapacitását viszont a fenntarthatósági szempontok miatt 4700-ról csak 5500 főre növelik. „Pedig volt egy merész gondolat, miszerint medencét építünk az MVM Dome-ba, ahol akár 20 ezer néző is szurkolhat, de ez műszakilag meglehetősen problémás, a tesztelésre sem jutott volna elég idő” – árulta el az elnök. Ugyanígy a nyílt vízi úszásnak is a gazdaságosság miatt nem Balatonfüred, hanem a Lupa-tó ad otthont, amely a tavaly májusi Európa-bajnokságon már bizonyított, kiváló helyszín. Pár száz fős nézőtér kialakítására ott is szükség lesz.

„Bízunk benne, hogy a járványhelyzet nem akadályozza meg, hogy több ezer embernek szerezhessünk örömet az uszodákban és a szurkolói zónákban. Legalább ilyen fontos, hogy a 200 országba eljutó televíziós közvetítéseink kiemelkedő minőségűek legyenek, hiszen bő két héten át ezt fogja nézni mindenki Amerikától Kínáig” – bocsátotta előre Wladár Sándor. Három úszóéremre, közte egy aranyra számít, emellett pedig várakozásai szerint – Tokióhoz hasonlóan – a férfi és a női vízilabda-válogatott is dobogós lehet.

A teljes interjú a Figyelő február 17-től kapható számában olvasható!