Megerősítette a széles kormánykoalíción belüli ellentéteket Mario Draghi miniszterelnök, aki ezt az államfővel is tudatta még a védelmi költségvetés emeléséről tartandó parlamenti vita előtt, amely a felsőházban szerdán késő délután kezdődik.
A Mario Draghi vezette kormány a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára kívánja emelni a védelmi kiadásokat. A forrásokat a következő két év alatt a jelenlegi évi 25 milliárd euróhoz képest 12,9 milliárddal akarják növelni. A védelmi kiadások GDP-hez viszonyított 2 százalékos szintre emelése minden NATO-tagállammal szemben elvárás a szövetség részéről.
A kormány szándékát a parlament alsóháza március 17-én támogatásáról biztosította. Azóta azonban a legnagyobb frakciót képviselő Öt Csillag Mozgalom (M5S) módosította álláspontját, és nem akar többé hozzájárulni a „fegyverkezés” erősítéséhez.
A felsőházi vita szerda este kezdődik, a végleges szavazást csütörtökre tűzték ki, és az előrejelzések szerint a kormány bizalmi szavazást kér.
A kormányhoz tartozó baloldali Demokrata Párt (PD) és az ellenzéki jobboldali Olasz Testvérek (FdI) támogatja a védelmi költségvetés emelését. Matteo Salvini, a Liga vezetője közösségi oldalán hangoztatta, hogy pártja „lojális marad a kormányhoz, anélkül, hogy Olaszországot háborúba vezetné: a békéért dolgozunk”.
Mario Draghi kedden személyesen egyeztetett az M5S frissen újraválasztott elnökével, Giuseppe Conte volt kormányfővel, aki a védelmi kiadásoknál jelentősebbnek nevezte az energiaárak csökkentésére fordítható források emelését.
Giuseppe Conte javasolta, hogy a védelmi költségek növelését legalább 2028-ig tolják ki.
Mario Draghi arra emlékeztette elődjét, hogy 2018 és 2021 között az első és a második Conte-kormány tizenhét százalékkal emelte a védelmi kiadások mértékét.
A feszültség hatására Mario Draghi kedd este felkereste Sergio Mattarella államfőt, ami a kormányválság jelének számít az olasz politikai gyakorlatban.
A Corriere della Sera című napilap úgy látja, hogy az M5S a szokásos „provokatív” politikáját követi, vagyis „addig feszíti a húrt, amíg lehet”, ami azonban a római parlamentben akármikor válságot robbanhat ki, „előreláthatatlan következményekkel”.
A védelmi kiadások emelése az úgynevezett Ukrajna-csomagban szerepel, amely a többi között a menekültek ellátására fordítandó költségvetési forrásokat is tartalmazza.
A baloldali La Repubblica című napilap megjegyezte, hogy Mario Draghit nem kis mértékben irritálja az M5S támadása, miszerint a miniszterelnök a „fegyverkezést akarja növelni”. Az M5S egyik vezető politikusa, Virginia Raggi volt római főpolgármester a mozgalom honlapján nácinak nevezte azokat, akik Kijev pártjára állnak. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 22-én videó-összeköttetésben felszólalt a romai parlamentben, leginkább az M5S szenátorai és képviselői maradtak távol az ülésteremből.
A jobboldali Il Tempo című lap rámutatott, hogy az igazi tétet a kormány gazdasági-pénzügyi csomagja jelenti, amelyet a parlamentnek április elején kell megszavaznia. Az M5S az ellentétek szításával a pozícióit igyekszik növelni, főleg miután a legnagyobb kormányerőként, amely 2018 óta már a harmadik koalícióban van kormányzati szerepben, a felmérésekben 14,5 százalékon áll.
