Feltehetően nincs olyan magyar háztartás, amelyik ne volna érintett, ugyanakkor az eltérő jövedelmi helyzet és fogyasztási szerkezet miatt vannak, akik többet profitálnak az árstopból.
A kormány döntése értelmében az árszabályozás az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:
• kristálycukor,
• búzafinomliszt (BL 55),
• finomított napraforgó-étolaj,
• házi sertéscomb,
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej.
Kinek segít az árstop?
A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvételének (HKÉF) adatai szerint
egy átlagos magyar háztartás cukorra, étolajra, normál és magas zsírtartalmú tejre, baromfihúsra, sertéshúsra és lisztre átlagosan 137,9 ezer forintot költött, egy főre vetítve 66,8 ezer forintot.
A hat termék súlya ezzel a vásárolt termékeken belül 5,1 százalék volt, míg az élelmiszereken belül 18,2 százalék. Fontos azonban kiemelni, hogy a HKÉF-ben szereplő termékkörök az árstoppal érintett termékeknél szélesebb kategóriát ölelnek fel, vagyis az intézkedés hatása az itt jelzettnél valamivel kisebb lehet.
Mivel a fogyasztás szerkezetét elsősorban a jövedelem befolyásolja, ezért érdemes elsőként jövedelmi decilisenként megvizsgálni, mely csoportokat érint leginkább az árstop. A legalsó két decilisben a hat termék a vásárolt fogyasztás csaknem 6,6 százalékát adta 2019-ben, míg a legfelső decilisben csupán 3,2 százalékát.
Vagyis a legszegényebbek fogyasztási kosarában kétszer akkora volt a súlyuk ezeknek a termékeknek, mint a leggazdagabb 10 százalék esetében.
Az eltérő jövedelemszint miatt egy főre vetítve a vagyonosabb rétegek költöttek többet ezekre a termékekre 2019-ben: a legfelső decilisben átlagosan 78,7 ezer forintot, míg a legalsó két decilisben 37,4, illetve 47,1 ezer forintot. A termékekre fordított kiadás összege ugyanakkor nem emelkedik egyenletesen a jövedelemszint növekedésével. A legfelső három decilis esetében már stagnált, 79 ezer forinton, vagyis az árcsökkenés a magasabb jövedelmi kategóriákban nem fogja a fogyasztás növekedését eredményezni. Itt a fogyasztók az árcsökkenés miatt megtakarított összeget vélhetően más termékek fogyasztására költik majd el, ezt nevezi a mikroökonómia jövedelmi hatásnak. Az alsóbb decilisekben ezzel szemben az árcsökkenés a fogyasztás emelkedését vonhatja maga után. Ezt nevezzük helyettesítési hatásnak: az árcsökkenés miatt a fogyasztók a termékek közeli helyettesítőinek fogyasztását mérsékelik majd az árstoppal érintett termékek javára.
Más szociodemográfiai jellemzőket vizsgálva is láthatók eltérések a különböző háztartások között, bár ezek esetében a különbség oka nagyobb részben az eltérő jövedelmi viszonyokra vezethető vissza.
Településtípus szerint a községekben a legnagyobb a hat termék súlya a fogyasztáson belül, 6,6 százalék, míg Budapesten csupán 3,1 százalék.
Egy főre vetítve: míg egy községbeli háztartás 2019-ben 77,1 ezer forintot fordított átlagosan ezekre a termékekre, addig egy budapesti háztartás csupán 54,3 ezer forintot, a többi városban pedig 66 ezer forintot költöttek rájuk. Korösszetétel szerint a csak idősek (legalább 60 évesek) által fenntartott háztartások számára nyújtja a legnagyobb segítséget a hat termék árstopja, itt a vásárolt fogyasztáson belüli arányuk 5,8 százalékos volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig 82,5 ezer forint. Ezzel szemben a csak fiatalokból (30 év alattiak) álló háztartásokban a hat termék súlya mindössze 3,6 százalék volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig átlagosan 51,5 ezer forint. Ha a háztartásokat aszerint csoportosítjuk, hogy van-e a tagok között 14 éven aluli gyerek vagy nincs, akkor a hat termék fogyasztási súlyát illetően nincs érdemi eltérés (4,8, illetve 5,2 százalék).
Összességében tehát az látható, hogy a bejelentett árstop várhatóan inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartások helyzetét javítja majd. Körükben az alapvető élelmiszerek vásárlása sokkal nagyobb súlyt képvisel a fogyasztói kosáron belül, így az áremelkedésnek is jobban ki vannak téve.
A családokat védi
Nagy István agrárminiszter január közepén nyilatkozott az árstop kapcsán a Kossuth rádióban, ahol kiemelte, a kiskereskedők és ezen belül a multinacionális kiskereskedelmi láncok árrését fogja érinteni az élelmiszerárak rögzítése és megvédi a családokat az inflációtól.
Nagy István az élelmiszerárstopról szóló döntést bátor lépésnek nevezte. Mint mondta, így
egyrészt több pénz marad a családoknál, másrészt ezzel üzennek a piacnak is, hogy a magyar kormány nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek nagy részénél már korábban csökkentették az általános forgalmi adót (áfa), a tej-, tojás- és hústermékek az 5 százalékos áfa-kulcs hatálya alá tartoznak.
Nagy István jelezte:
azokat az alapvető élelmiszereket érinti az árrögzítés, amelyek a mindennapi élethez szükségesek a társadalom legszélesebb rétegeiben.
Mint mondta, a többit rábízzák a piacra, a verseny majd megfelelő módon szabályoz. Emlékeztetett arra, hogy amikor 480 forintnál befagyasztották az üzemanyagok árát, volt olyan benzinkút, amely 5-10 forinttal aláment ennek az árnak a verseny miatt. A miniszter kiemelte: az intézkedések üzenetek a piacnak és visszatartó erőt jelentenek majd az infláció növekedésénél.
Szükség volt ezekre az intézkedésekre, hogy az inflációs várakozásokat le tudják törni és azt üzenjék a piacnak, hogy a kormány számára a magyar emberek a legfontosabbak és ezért nagyon határozott, konkrét intézkedéseket is hoznak – szögezte le az agrárminiszter.
Az élelmiszerárstop három hónapra, május elsejéig szól, később vizsgálják majd meg annak lehetőségét, hogy meg kell-e hosszabbítani
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: az emberek azt tapasztalhatják, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek az ő érdekeiket, életkörülményeik javítását szolgálják. Példaként említette a rezsicsökkentést, a jelzáloghitel-kamatok befagyasztását, és az üzemanyagok árának korlátozását is.
A benzin sem drágul
A november 15-én bevezetett hatósági árszabás miatt immár hónapok óta legfeljebb 480 forintos áron lehet tankolni a benzinkutaknál. Az Orbán-kormány 480 forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát, méghozzá három hónapra. Orbán Viktor miniszterelnök aztán idei évértékelőjében közölte, hogy további három hónappal meghosszabbítja a kormány a benzin árának befagyasztását. Február végén további változás jött: nagykereskedelmi szinten is bevezette a kormány a maximalizált 480 forintos eladási árat.
A jelenlegi tervek szerint május 15-ig marad a benzinárstop, ahogy a nagykereskedelmi árstop is.
Az Orbán-kormány az Ukrajnában zajló háború ellenére is kitart a benzinárstop mellett.
Marad a hatósági ár
A kormány március 10-én további három döntést hozott a benzinárstop fenntartására.
- A 7,5 tonna feletti gépjárműveket, kamionokat és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautókat csak a nagynyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a gázolajat piaci alapon értékesítik.
- A személygépkocsik és a 7,5 tonna alatti magyar teherautók továbbra is 480 forintos literenkénti áron juthatnak üzemanyaghoz, hasonlóan a mezőgazdasági erőgépekhez, függetlenül attól, hány tonnát nyomnak.
- A kormány bejelentette azt is, hogy 20 forinttal csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját az üzemanyag-forgalmazók javaslatára.
Hogy jutottunk el a benzinárstopig?
A kialakult és túl régóta tartó koronavírus világjárvány és ennek kapcsán a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt nem csak hazánkban, de egész Európában nőt és nő az üzemanyagok ára. A covid járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a kőolajkínálat, ami drasztikus áremelkedéshez vezetett már nagykereskedemi szinten is.
Bár a covid-korlátozások enyhítésével újra felélénkül a gazdaság és lépést tudunk tartani a gázolaj iránti kereslettel, további áremelkedéshez vezethet az orosz-ukrán háború okozta gázolaj ellátás esetleges akadozása. Ha az ukrajnai helyzet romlik, az Oroszországból Európába irányuló olaj- és gázszállítás megszakadhat, ami tovább emel a nagykereskedelmi árakat, hiszen hiány alakul ki.
Világszerte ellátás gondok vannak
Mike Johnson, a Portland Analytics energiatanácsadó cég munkatársa szerint az, hogy mi történik az energia-, köztük a benzinárakkal, az ukrajnai helyzettől és attól is függ, hogy az Organisation of Petrol Exporting Countries (Opec) képes-e növelni a kínálatot.
Az Opec és szövetségesei a termelési kiesések és a technikai problémák miatt küzdenek azért, hogy az igényekhez mérten megfelelő mennyiségben növeljék a termelést, miközben a kereslet folyamatosan növekszik
– mondta Johnson a BBC News-nak.
Ezeket tartalmazza a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelet
A drasztikus áremelkedésre hivatkozva kormányunk az emberek védelmében 2021. november 15-étől a 95-ös oktánszámú benzin és a dízelgázolaj maximális árát literenként 480 forintban határozta meg. A benzinár befagyasztási intézkedést három hónapra vezették be, azonban a kormány arról döntött, hogy további három hónappal hosszabbítják meg a benzinárstopot.
Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne
– írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Mivel azonban az első rendelkezést csak az üzemanyagárak kiskereskedelmi árára vonatkozóan szabta ki a 480 forintos plafont, és a nagykereskedelmi árak továbbra is nőttek, így február közepére kialakult az a helyzet, hogy a viszonteladói benzinkutak üzemeltetői már drágábban vették az üzemanyagokat, mint amennyiért árulhatják. Vagyis a benzinkutak minden eladott liter benzin után veszteséget termeltek, és ezzel a csőd szélére kerültek. A február végi rendelet nem csak a hosszabbításról szólt tehát, hanem arról is, hogy nagykereskedelmi szinten is bevezették a maximalizált 480 forintos eladási árat.
Emellett arról is rendelkezik a jogszabály, hogy 5-5 forint/liter mértékben a jövedéki adót is csökkentett a benzinnél és a gázolajnál egyaránt. A benzin jövedéki adója, ami eddig 120 ezer forint volt ezer literenként (ha az olaj árfolyama 50 dollár felett van). Az új jövedéki adó 115 ezer forintra csökken ezer literenként. A gázolajnak korábban ezer literenként 110 350 forint volt a jövedéki adója, az új összeg 105 350 forin. A pontos részletekről a Magyar Közlöny 2022. évi 36. számában olvashatunk.
Az üzemanyagok mentesek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás alól 2022. év március, április és május hónap tekintetében
– olvasható a Közlönyben.
Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzések alkalmával szabálytalanságokat, a rendelet be nem tartását tapasztalja 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Ezekkel a kiegészítésekkel nemcsak a kiskereskedők, de a kormány is kiveszi részét a megnövekedett költségek viseléséből, enyhítve ezzel a lakosság anyagi terheit.
A 2021 novemberi rendeletben kitértek arra is, ha a benzinkút üzemeltetője nem képes betartani a szabályokat, üzemszünetet kell kihirdetnie. Szankciókról is rendelkezett a kormány, amennyiben az üzemeltető nem tartja be a hatósági árat és mégis magasabb áron értékesít, akár be is zárhatják a benzinkútját, pontosabban elveszti üzemeltetési jogát minimum 1 nap, maximum 0,5 év időtartamra. Ilyen esetekben egyébként érvényes benzinkút üzemeltetésre jogosító hatósági engedéllyel rendelkező más üzemeltető átveheti a bezárt benzinkutat.
