A svéd miniszterelnök elutasítja a NATO-tagságról szóló népszavazást

A svéd kormány nem kíván népszavazást tartani, ha a parlament úgy dönt, hogy benyújtja a NATO-tagság iránti kérelmét – közölte pénteken Magdalena Andersson miniszterelnök.

Az orosz–ukrán háború Svédországot és Finnországot is arra kényszerítette, hogy felülvizsgálják azt a régóta vallott nézetüket, hogy a katonai semlegesség a legjobb módszer a nemzetbiztonság garantálására, és várhatóan mindkét ország a következő hetekben hoz döntést a kérdésben.

Nem hiszem, hogy ez olyan kérdés, amelyet népszavazással kellene megvitatni

– mondta Andersson újságíróknak. Hozzátette, rengeteg nemzetbiztonsági információ bizalmas, így egy ilyen népszavazáson bizonyos kérdéseket nem lehet megvitatni, és fontos tényeket sem lehet megosztani. Ettől függetlenül Andersson pártja, a szociáldemokraták megvizsgálják, hogy ejtsék-e a NATO-tagsággal szembeni kifogásaikat.

Mivel a parlament többsége támogatja a NATO-tagságot, a kormányzó szociáldemokraták jelenthetik a legnagyobb akadályt a kérelem benyújtása előtt. A legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékeltek vezetője szintén elutasította a kérdésről szóló népszavazás kiírását.

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője az Aftonbladet napilapnak elmondta, hogy a svéd választók nem naivak Oroszországgal kapcsolatban, és levonták a következtetéseket a február 24-én történtek után. Nooshi Dadgostar, a svéd Baloldali Párt képviselője ellenzi a NATO-tagságot, és úgy nyilatkozott, a svédeknek beleszólást kell kapniuk a döntésbe.

A kérdést meg kell vitatni a választókkal, nagyon erős demokratikus támogatásra van szükség ebben a kérdésben

 – fejtette ki.

Svédországban szeptemberben tartanak parlamenti választásokat. Egy április 20-án közzétett közvélemény-kutatás szerint a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást, szemben a márciusi 51-gyel.