A legújabb, szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint már a svédek 57 százaléka támogatja az ország NATO-csatlakozását; márciusban ez az arány még csak 51 százalék volt. Az Aftonbladet svéd napilap kérésére elvégezett felmérés szerint a katonai szövetségbe történő belépést ellenzők aránya kevesebb mint egy hónap alatt 24-ről 21 százalékra, a bizonytalanok aránya pedig 25-ről 22 százalékra csökkent.

A márciusi közvélemény-kutatás volt az első, ahol úgy mérték, hogy a svédek többsége már támogatja a NATO-tagságot.

Svédország a napóleoni kor óta nem háborúzott; biztonságpolitikáját arra építette, hogy egyetlen katonai szövetségekhez sem csatlakozik. Ugyanakkor az ukrajnai háború jelentős változásokhoz vezetett mind a politikai elit gondolkodásában, mind a közvéleményében. Svédország – a szomszédos Finnországhoz hasonlóan – most azt fontolgatja, véget vet a katonai semlegességnek, és benyújtja tagfelvételi kérelmét a jelenleg harminc országot tömörítő észak-atlanti szövetségnek.

A helsinki parlament előtt a csatlakozási kérdés

Finnországban szerdán kezdődik csatlakozási kérdésről szóló parlamenti vita. A svéd kormány pedig úgy döntött, legkésőbb május végéig felülvizsgálja biztonságpolitikáját; a kormányzó szociáldemokraták belső vitát kezdeményeztek annak eldöntésére, hogy szükség van-e a régre visszanyúló NATO-ellenesség átgondolására. A Helsingin Sanomat finn lap szerint a parlamenti vita eredménye borítékolható, már csak azért is, mert a vita alapját képező jelentés szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása növeli az egész balti térség stabilitását hosszabb távon.

Zaharova szerint ennek épp az ellenkezője történne. Az orosz külügyi szóvivő egy hete arról beszélt: a csatlakozással Finnország és Svédország a NATO első vonalába lépne, ezzel veszélybe kerülne a skandináv országok nemzetbiztonsága, sőt, egész Európának viselnie kellene a következményeket. Arról, hogy ezek mik lehetnek, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese nyilatkozott egy nappal később. Medvegyev azt mondta: Oroszország ebben az esetben erősítené nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

A finn kormányfő szerint azonban az ország közvéleménye már döntött: jelentős többség támogatja a NATO-tagságot. 

Helyi sajtójelentések szerint Finnországban a NATO-tagság támogatottsága évtizedekig 20-25 százalék körül stagnált, most azonban már a 70 százalékhoz közelít.

„Nem lesz okuk meglepődni”

A moszkvai külügyminisztérium szóvivője szerdán újabb fenyegetést intézett a két skandináv országhoz, hogy eltántorítsa őket csatlakozási tervüktől. Marija Zaharova a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva arról beszélt, a svédeknek és a finneknek

nem lesz min csodálkozniuk. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész.

Az orosz külügyi szóvivő szerint Moszkva korábban nyilvánosan és a kétoldalú diplomáciai csatornákon keresztül is figyelmeztette az országokat, hogy álljanak el tervüktől. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, Zaharova megjegyezte: mindkét ország vezetői jól tudják, mire számíthatnak, ha csatlakoznak a NATO-hoz.

Az orosz külügyi szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Aftonbladet ezzel kapcsolatban azt írta: keresték a stockholmi védelmi minisztériumot az ügyben, de ők jelezték: inkább nem kommentálják Zaharova szavait.