A háború első heteiben olyan hírek terjedtek az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy egy magányos pilóta a MiG–29-esével sorra lőtte le az orosz vadászgépeket. A pilóta az orosz invázió elleni helytállás szimbólumává vált,

ám a légierő most elismerte, hogy igazából sosem létezett.

LVIV, UKRAINE - APRIL 22: A t-shirt featuring "The Ghost of Kyiv" is seen at the Aviatsiya Halychyny clothing company on April 22, 2022 in Lviv, Ukraine. The company has been producing shirts featuring pro-Ukrainian slogans and images for sale in stores across the region. Lviv has served as a stopover and shelter for the millions of Ukrainians fleeing the Russian invasion, either to the safety of nearby countries or the relative security of western Ukraine. (Photo by Leon Neal/Getty Images) 1392956768
Pólóminta a Kijev szelleméről – Fotó: Leon Neal / Getty Images

A szellem legendája akkor indult útjára, amikor a volt ukrán elnök, Petro Porosenko egy képet tett közzé a Twitter-oldalán egy maszkos ukrán pilótáról, aki állítólag az invázió első óráiban hat orosz repülőgépet is lelőtt.

Később az ukrán védelmi minisztérium tett közzé egy videót a közösségimédia-oldalon Sztyepan Tarabalka őrnagyról, aki egy légi harc során hunyt el.

A közbeszéd elkezdte összemosni a videót és a hősies pilótáról szóló híreket, így született meg a folklórban a „Kijev szelleme”.

Az ukrán légierő most elismerte, hogy a szellem legendája nem több mint egy mese – írt róla többek között az NBC News. A karaktert az ukrán emberek alkották meg. Ennek ellenére hozzátették, hogy a szellem mítosza valamilyen szinten mégis valós,

mivel nem egy embert, hanem az összes ukrán pilótát szimbolizálja, akik nem hagyják, hogy az oroszok uralják az eget az ország felett. 

Egy londoni székhelyű kutatóintézet stratégiai, technológiai és fegyverzet-ellenőrzési igazgatója elmondta, a háborúkban gyakori, hogy meséket és legendákat gyártanak hősies katonákról, mivel ezek a történetek jót tesznek a civilek és a harcolók moráljának.

Egy háborúban a hazugság nem idegen dolog. Az invázió elején lelkileg is támogatni kellett az embereket. Nem lehetett tudni, hogy az ország mikor kapitulál, így nem volt idő azon aggódni, hogy a világ kiakad-e egy ilyen hazugságon

– fogalmazott William Alberque.

Más szakértők arról beszéltek, hogy az ukrajnai háború kezdete óta nagyon keveset lehet tudni arról, mi is történik pontosan a csatatéren. A „Kijev szellemének” legendája is csak azért terjedhetett el és maradhatott fenn ilyen sokáig, mert

az újságírók nem férnek hozzá a hiteles információkhoz.

Ez egy dezinformációs háború is, ahol sosem lehet tudni, mit szabad elhinni. A közvélemény akár az ukránok ellen is fordulhat, ahogy sorra derülnek ki, hogy hamis információkat közölnek a harcokról.

A légi harcoknál maradva: a múlt hét végéig 187 lelőtt orosz repülőről szólnak az ukrán jelentések, miközben az Oryx független elemzőház állítása szerint csak 26 igazoltan megsemmisített orosz gépet lehet számon tartani. Ezek a ferdítések és hazugságok alááshatják Ukrajna hitelességét a háborús hírekkel kapcsolatban.