Közzétette tervét az Európai Bizottság szerdán, melynek keretében 210 milliárd eurót költenének annak céljából, hogy 2027-re megszűnjön a kontinens függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatosan – írja a Reuters.
Az Ukrajnával szembeni orosz invázió arra késztette az EU-t, hogy újragondolja energiapolitikáját, miközben a kínálati sokkok is aggodalomra adhatnak okot. Oroszországból érkezik az unió gázfelhasználásának 40 százaléka és az importált olaj 27 százaléka és a közösség az utóbbival szemben embargót vezetne be, ám egyelőre képtelen a részletektől megállapodni.
Brüsszel terve három részből állna, ezek
a nem orosz eredetű gáz importjának növelése, a megújuló energiaforrások gyorsabb telepítése és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése.
A javasolt intézkedések között vannak EU-s jogszabályok, nem kötelező érvényű lépések és javaslatok a tagállamok számára, melyek javarészt önállóan döntenek a nemzeti energiapolitikáról.
Ezek költsége összesen 210 milliárd euró további beruházást igényelnek 2027-ig és 300 milliárd eurót 2030-ig azon túl, melyek az unió 2030-as klímacéljaihoz szükségesek. Ugyanakkor végeredményben ezek csökkentik majd a közösség fosszilis tüzelőanyagok importjára fordítandó költségeit.
A befektetésekből 86 milliárd euró menne megújuló energiaforrásokra, 27 milliárd euró hidrogén infrastruktúrára, 29 milliárd euró az elektromos hálózatra és 56 milliárd euró energiatakarékosságra és hőpumpákra.
A Bizottság szerint a fosszilis infrastruktúrára is kellene költeni, mintegy 10 milliárd eurót különböző gáz és LNG projektekre, valamint 2 milliárd eurót az olyan közép- és kelet-európai országok olajellátásának biztosítására, melyek nem rendelkeznek alternatív forrásokkal.
Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok az unió 800 milliárd eurós koronavírus utáni újjáépítési alapból finanszíroznák a szükséges intézkedéseket, de további karbonkibocsátási engedélyeket is piacra dobnak a tartalékokból a következő években, ami további 20 milliárd euró bevételt hozhat.
A Bizottság mindemellett szeretné jogilag kötelezővé tenni azt is, hogy
az energiafelhasználás 45 százaléka érkezzen megújuló forrásokból 2030-ra, szemben a jelenlegi 40 százalékos javaslattal.
Mindez több mint duplájára növelné az ilyen típusú kapacitásokat, mintegy 1236 gigawattra, amit a szél- és projektek könnyebb engedélyezésével segítene. Az EU javaslata szerint egy idő után az új épületeket kötelező lenne napelemekkel ellátni.
Egy másik cél az energiafogyasztás 13 százalékos csökkentése 2030-ra, szemben a korábbi 9 százalékos tervvel. Az épületek energiahatékony felújításának felgyorsítása és az olyan önkéntes lépések, mint a vezetés csökkentése, vagy a termosztátok lejjebb tekerése akár 5 százalékkal mérsékelhetik az olaj és gázfogyasztást.
A jogilag kötelező célokhoz a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A tervnek része az orosz gáz lecserélése rövidtávon, mivel a fogyasztás ugyan 30 százalékot csökkenhet 2030-ig, de jelenleg számos ország számára az kulcsfontosságú szerepet játszik a fűtés, az ipar és az áramtermelés szempontjából. Noha az energiahordozót vállalatok szerzik be, Brüsszel szeretne lehetőséget biztosítani az országok számára a közös beszerzésre. Szakértők szerint azonban ennek összehozása bonyolult lehet és rövidtávon nem jelentene segítséget.
Az uniós célok között szerepel 10 millió tonnányi megújuló energiával létrehozott hidrogén termelése 2030-ra és további 10 millió tonna importja, mely a földgázt pótolhatná az iparban.
