A bolgár parlament pénteken visszavonta azt a 2020-as határozatát, amellyel évek óta blokkolta Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási kérelmét. A képviselők közül 170-en támogatták a javaslatot, 37-en ellene szavaztak, és 21-en tartózkodtak a 240 fős bolgár törvényhozásban.A két nyugat-balkáni országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének így már nincs komolyabb akadálya. A bolgárok egy nappal azután döntöttek a vétó feloldásáról, hogy Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők határoztak arról, hogy tagjelölti státuszt adnak Ukrajnának és Moldovának. Az uniós döntés kifelé egyhangú volt, a nyugat-balkáni országok körében érthető módon visszatetszést keltett. Erről itt írtunk részletesebben:

A színfalak mögött elégedetlenséget szült az ukrán tagjelölti státusz

Az Európai Unió megadta a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának. A döntés hátterében egyértelműen az Oroszországgal szembeni támogatás áll. A tagjelöltség megadása a felszínen az európai nemzetek egységének a jele, de a háttérben zúgolódnak az országok.

 

Kirill Petkov bolgár és Orbán Viktor magyar kormányfők a csütörtöki uniós csúcson. Magyarország azt elmúlt időszakban többször hangsúlyozta az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságát, akkor is, amikor nyugat-európai vezetők arról beszéltek, hogy újra kellene gondolni az EU-s bővítési terveket és határozatlan időre elnapolni minden erről való egyeztetést. Most ugyanezek a vezetők szavazták meg Ukrajna és Moldova soron kívüli tagjelölti státuszát.

Fotó: AFP

 

Bulgária korábban feltételekhez kötötte a vétó visszavonását. Követelték, hogy Észak-Macedónia törvényben ismerje el a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos kisebbségnek nyilvánítsa az országban élő bolgárokat, valamint azt is, hogy vessen véget a Bulgária elleni "gyűlöletbeszédnek". Észak-Macedónia nem volt nyitott ezen ügyekre, s világossá tette Bulgária számára, hogy az ország identitása és nyelve "nem vita tárgya".

A szófiai parlament mostani döntése sem minden feltételek nélkül való: továbbra is elvárják Szkopjétól, hogy alkotmányban garantálja az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait. A pénteki döntés feltételei közé tartozik ugyanakkor az is, hogy kompromisszumként nem várhatják el Bulgáriától, hogy hivatalos nyelvként ismerje el a macedónt az országban. 

A bolgár kormánynak annak ellenére sikerült a parlamenten keresztülvinnie a döntést, hogy a héten elvesztette többségét a törvényhozásban.Kiril Petkov kormányának válságáról itt írtunk részletesen:

A bolgár államfő már csak az árulókban bízhat

Elvesztette a bizalmatlansági szavazást, és ezzel megbukott a bolgár kormány. Két éven belül negyedszer írhatnak ki választásokat a balkáni országban.

A bolgár parlament döntése felgyorsíthatja az Észak-Macedónia tizenhét éve húzódó csatlakozási kísérletét, és újabb lendületet adhat az Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak is, bár pontos dátumot egyikre sem tűztek még ki Brüsszelben.