A nyálban és a vizeletben is erős a majomhimlővírus jelenléte a fertőzötteknél – számolt be a vizsgálatok eredményeiről a Study Finds szakportál. Spanyol kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a különböző testnedveken keresztül könnyen tud terjedni a betegség. A Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) csapata a jelentésében azt írja, hogy a majomhimlő a legújabb olyan zoonózisos, azaz állatról emberre terjedő betegség, amely világszerte el tudott terjedni.

Az elmúlt fél évben több mint kilencezer majomhimlővel fertőzött beteget regisztráltak világszerte, ebből 1400 megerősített eset az Egyesült Államokban van.

A tanulmány szerzői azt írják, hogy a majomhimlő kezdetben Nagy-Britanniában, Portugáliában és Spanyolországban terjedt, olyan férfiak körében, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot.

Az eddigi ismeretek szerint a vírus elsősorban a fertőzött bőrén lévő elváltozásokkal történő közvetlen érintkezés útján terjedt. Az új információk szerint a testnedvekben is nagymértékben jelen van a vírus, de az még nem tisztázott, hogy ilyen úton terjedni is képes-e, például a véren vagy az ondón keresztül.

Monkeypox virus particles, illustration. Monkeypox is a zoonotic virus from the Poxviridae family that causes monkeypox, a pox-like disease. At the centre of the monkeypox virus is a core nucleoprotein that contains the DNA (deoxyribonucleic acid) genome. This is surrounded by an outer envelope that is covered with surface tubules. This virus, which is found near rainforests in Central and West Africa causes disease in humans and monkeys, although its natural hosts are rodents. It is capable of human to human transmission. In humans it causes fever, swollen glands and a rash of fluid-filled blisters. (Photo by NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI / DDJ / Science Photo Library via AFP)
Fotó: Nobeastsofierce / Science Photo Library via AFP

Miként terjed a vírus?

A spanyol kutatók 12 majomhimlős páciens különböző biológiai mintáit vizsgálták meg a tanulmány elkészítésekor. Az egyelőre biztos, hogy

a vírus DNS-e nagy koncentrációban van jelen a fertőzöttek testén lévő elváltozásokban.

Ezekben a duzzadt kiütésekben minden vizsgált betegnél ott volt a vírus, méghozzá jelentős mértékben. Ezzel együtt az is kiderült, hogy mind a 12 beteg nyálában is nagy mennyiségben volt jelen a vírus DNS-e. Ez újdonság a majomhimlő esetében, korábban csak nagyon kevés beteg nyálában találták meg.

A további minták azt mutatták ki, hogy a vírus 12-ből 11 beteg végbelében, 10 beteg orrüregében, 9-ből 7 beteg ondójában és 12-ből 8 beteg székletében volt jelent. Az ISGlobal egyik kutatója azt is elmondta, hogy

a nyálban a vírus még a tünetek megjelenése után 16 nappal is jelen volt.

A tanulmány szerzői fontosnak tartják, hogy az, hogy a majomhimlő az ember legtöbb testnedvében jelen van, még nem jelenti azt, hogy ilyen úton terjedni is képes. Ehhez hozzátették, hogy például a nyálban olyan nagy mértékben van jelen a vírus, hogy az feltételezhetően már fertőző lehet.

Ezzel fékeznék meg a majomhimlőt, már az EU is teszteli

Az gyógyszerszabályozó hatósága kedden bejelentette, hogy tesztelésképpen megkezdte a Bavarian Nordic himlőoltásának alkalmazását a majomhimlő megelőzésére.