Az Ukrajnával szembeni orosz támadás hatására megnöveli az Európában állomásozó amerikai csapatok számát az Egyesült Államok. Minderről még szerdán beszélt Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcson, a The Conversation pedig annak nézett utána, hogy mindez hogyan viszonyul a hidegháború idején Európába telepített amerikai katonák számához.
Az amerikaiak nem csak több katonát küldenek Európába, de azokat közelebb is telepítik az orosz határhoz, de újabb rombolók is érkeznek a kontinensre, hogy a tengeri haderő terén is erősebb legyen az amerikai jelenlét.
Nagy-Britanniába pedig két újabb F-35-ös repülőszázad érkezik.
Biden már februárban döntött arról, hogy 20 ezerrel nő az Európában tartózkodó katonák száma, a mostani bejelentés inkább csak ezt állandósítja. Így a kontinensen már több mint 100 ezer amerikai katona állomásozik, ám ez még mindig messze van a hidegháborús létszámtól. A 2. világháborút követően
az '50-es évek végéig ugyanis mintegy 450 ezres amerikai sereg volt Európában,
ami később 330 ezer körülire csökkent, miközben Kelet-Németországban nagyjából félmillió szovjet katona állomásozott.
A hidegháború idején mind a Varsói Szerződés, mind a rendkívüli méretű sereget tartott készenlétben, az előbbi 1,2 milliós, az utóbbi pedig 900 ezres sereggel készült egy esetleges háborúra. Mind a két hadsereg számos tankot tartalmazott, itt a szovjet oldal 67 ezer, a NATO pedig 32 ezer járművel számolhatott, de volt a kontinensen 7 ezer amerikai taktikai atomfegyver is, szemben a mostani 200-zal.
A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlását követően az amerikai katonák száma is radikálisan, mintegy 60 ezerre csökkent Európában,
noha 1999-ben hazánk, Lengyelország és Csehország csatlakozásával megkezdődött az észak-atlanti szövetség bővítése. Igaz, a NATO és az oroszok között kötött 1997-es szerződés és az orosz hadsereg összeomlása után nem is nagyon volt mitől védeni Európát, így a kontinensen tartózkodó katonák számát inkább az iraki és afganisztáni beavatkozások támogatása határozta meg.
2018 után Donald Trump újabb csapatokat vont ki és egyre hangosabban követelte, hogy Európa vállaljon nagyobb szerepet a NATO-ban. A szövetség vezetői azonban 2021 júniusában újabb 3 veszélyt – Oroszország, Kína, terrorizmus – azonosítottak, melyek a kontinenst fenyegetik, és stratégia változások szükségességéről döntöttek, különösen a Krím-félsziget orosz meghódítása miatt.
Azonban egészen a mostani támadásig a NATO csapatok nem a frontokhoz közel tartózkodtak, ez azonban most változni fog. A madridi csúcs előtt a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg azt közölte, hogy a gyorsreagálású erők számát a jelenlegi 40 ezerről 300 ezerre növelik.
A tervek szerint számos nagyjából 1000 fős harccsoport érkezik a szövetség keleti szárnyára, köztük Magyarországra is.
Szemben a korábbi, inkább csak jelzésértékű NATO-haderő helyett az új stratégia szerint a szövetség érdemi ellenállásra és győzelemre készül egy esetleges orosz támadással szemben.
