Az Ukrajnával szembeni orosz támadás hatására megnöveli az Európában állomásozó amerikai csapatok számát az Egyesült Államok. Minderről még szerdán beszélt Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcson, a The Conversation pedig annak nézett utána, hogy mindez hogyan viszonyul a hidegháború idején Európába telepített amerikai katonák számához.

Az amerikaiak nem csak több katonát küldenek Európába, de azokat közelebb is telepítik az orosz határhoz, de újabb rombolók is érkeznek a kontinensre, hogy a tengeri haderő terén is erősebb legyen az amerikai jelenlét. 

Nagy-Britanniába pedig két újabb F-35-ös repülőszázad érkezik.

SOFIA, BULGARIA-APRIL 21:  Chair of the NATO Military Committee, Admiral Rob Bauer (2-R) take part in the multinational battle group military exercises near the village of Novo selo some 340 kilometers from capital Sofia, Bulgaria, 21 April 2022. The demonstrations will be attended by servicemen from the 42nd Mechanized Battalion of the Bulgarian Land Forces and the Mechanized Company "Stryker" from the US Army. Borislav Troshev / Anadolu Agency (Photo by Borislav Troshev / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: BORISLAV TROSHEV / Anadolu Agency via AFP

Biden már februárban döntött arról, hogy 20 ezerrel nő az Európában tartózkodó katonák száma, a mostani bejelentés inkább csak ezt állandósítja. Így a kontinensen már több mint 100 ezer amerikai katona állomásozik, ám ez még mindig messze van a hidegháborús létszámtól. A 2. világháborút követően 

az '50-es évek végéig ugyanis mintegy 450 ezres amerikai sereg volt Európában, 

ami később 330 ezer körülire csökkent, miközben Kelet-Németországban nagyjából félmillió szovjet katona állomásozott.

A hidegháború idején mind a Varsói Szerződés, mind a NATO rendkívüli méretű sereget tartott készenlétben, az előbbi 1,2 milliós, az utóbbi pedig 900 ezres sereggel készült egy esetleges háborúra. Mind a két hadsereg számos tankot tartalmazott, itt a szovjet oldal 67 ezer, a NATO pedig 32 ezer járművel számolhatott, de volt a kontinensen 7 ezer amerikai taktikai atomfegyver is, szemben a mostani 200-zal.

A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlását követően az amerikai katonák száma is radikálisan, mintegy 60 ezerre csökkent Európában, 

noha 1999-ben hazánk, Lengyelország és Csehország csatlakozásával megkezdődött az észak-atlanti szövetség bővítése. Igaz, a NATO és az oroszok között kötött 1997-es szerződés és az orosz hadsereg összeomlása után nem is nagyon volt mitől védeni Európát, így a kontinensen tartózkodó katonák számát inkább az iraki és afganisztáni beavatkozások támogatása határozta meg.

2018 után Donald Trump újabb csapatokat vont ki és egyre hangosabban követelte, hogy Európa vállaljon nagyobb szerepet a NATO-ban. A szövetség vezetői azonban 2021 júniusában újabb 3 veszélyt – Oroszország, Kína, terrorizmus – azonosítottak, melyek a kontinenst fenyegetik, és stratégia változások szükségességéről döntöttek, különösen a Krím-félsziget orosz meghódítása miatt.

Azonban egészen a mostani támadásig a NATO csapatok nem a frontokhoz közel tartózkodtak, ez azonban most változni fog. A madridi csúcs előtt a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg azt közölte, hogy a gyorsreagálású erők számát a jelenlegi 40 ezerről 300 ezerre növelik. 

A tervek szerint számos nagyjából 1000 fős harccsoport érkezik a szövetség keleti szárnyára, köztük Magyarországra is. 

Szemben a korábbi, inkább csak jelzésértékű NATO-haderő helyett az új stratégia szerint a szövetség érdemi ellenállásra és győzelemre készül egy esetleges orosz támadással szemben.