Ez fájna igazán Magyarországnak: szedheti a sátorfáját a BMW és a BYD, ha ez bekövetkezik

Magyarország versenyképessége ha sok mutatóban javulásra vár is, egy dolog biztosan van, ami már a legjobbak között van a világban, ez pedig adórendszer, amit egy washingtoni elemzőház korábbi kutatása is megerősít. A Tax Foundation 2023-as adó-versenyképességi rangsorában a világ legfejlettebb államait tömörítő 38 OECD-tagország között hazánk a 7. helyen állt legversenyképesebb adórendszerrel rendelkező államként. Ráadásul több értékben még ennél is jobban szerepeltünk: a nemzetközi adózási környezetben a harmadik, a társasági adókulcsban a negyedik, a magánszemélyek adózása terén pedig az ötödik helyre sorolták Magyarországot.

A vonzó adózási környezet is szempont a nagybefektetéseknél

Mindez nem a véletlen műve, tudatosan évek óta alacsony adókra épít a kormány, ezért csökkentette a társasági adót 9 százalékra, és vezetett be egykulcsos adórendszert. 

Ha azt gondolnánk, hogy ezekért a technológiákért nem folyik éles harc a világban, óriásit tévedünk, elég csak a régiós országokban szétnézni. Szlovákia, amely a 2000-es években Európa kistigrisének számított a versenyképes adórendszerének is köszönhetően, mára elvesztette a korábbi pozícióit. 

Ráadásul 2015 óta óriásit fordult a világ, akkor még ők happolták el hazánktól a Land Rover-gyárat, azóta viszont fordult a kocka, miután a BMW is nálunk kötött ki. A vonzó beruházási környezetben tehát óriási szerepe volt az adórendszernek, különösen a társasági adónak, amely 2017 óta 9 százalékos Magyarországon.

Hogy a magyar növekedés szempontjából milyen fontos szerepük van ezeknek a beruházásoknak, az is mutatja:

A hosszú távú hatásokról nem is beszélve. A világban ugyanis technológiaváltás zajlik, a következő évtizedek növekedését alapjaiban határozhatják meg ezek a kapacitások. Persze ehhez a külső konjunktúra magára találására is szükség van, de a folyamat egyértelmű, előbb-utóbb a gazdasági ciklus is fordulni fog.

A Tisza-adó veszélyt jelent a BYD- és BMW-beruházásokra

Mindez csak azért merül fel újra, mert nagyon úgy tűnik, hogy a Tisza Párt ezt a működőképes magyar adórendszert bontaná meg, ami nemcsak a beruházásokra, hanem a munkahelyekre is veszélyt jelenhet. Mint ismert, az Index kedd reggel mutatott be egy Tisza Párttól származó, belsős dokumentumot, amelyből azt derült ki, hogy eltörölnék a jelenlegi egykulcsos szja-rendszert, és helyette visszatérnének a 2010 előtt alkalmazott progresszív adózáshoz. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már a medián- és az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne. A legfelső adókulcs 33 százalékos lenne.  

A dokumentum szerint 

• évi ötmillió forint alatt maradna a 15 százalékos szja,  
• az ötmillió és 15 millió forint közötti jövedelmi sáv esetében viszont már 22 százalékos adókulcs,
• míg 15 milliós éves kereset fölött 33 százalék lenne. 

Mindez azt jelentené, hogy 416 ezer forint fölött, tehát az átlag- és mediánkeresetek alatt már többet kellene adózni. Bár Magyar Péter és a Tisza Párt határozottan tagadta a dokumentum létezését, Tarr Zoltán alelnök a párt etyeki fórumán gyakorlatilag beismerte, hogy mire készülnek, bár azt is hozzátette, hogy erről nyilvánosan nem lehet beszélni.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Világgazdaság podcastjében, a VG-exkluzívban azt mondta, hogy beláthatatlan következményei lehetnek a magyar munkaerőpiacon a többkulcsos adórendszernek, amely amellett, hogy lassítja a bérdinamikát, a foglalkoztatás visszaeséséhez is vezethet. Szerinte nem csak a munkavállalók, a munkáltatók számára is fejtörést okozna a többkulcsos adórendszer. A 2010 óta érvényben lévő egykulcsos adózásnak éppen a legnagyobb előnye, hogy egyszerű és könnyen kiszámolható, ami a vállalatok számára kulcsfontosságú.