A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány
– jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Az Agrárminisztérium csütörtöki közleményében az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy
Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie.
Július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jókora részén lényegében megsemmisült, és a tartós vízhiány most már a dunántúli régiók termését is fenyegeti – tette hozzá.
Nagy István kiemelte, az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni, és alig tudtak kaszálni. Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az egymillió hektárt a szántóföldek tekintetében – közölte a tárcavezető. Hangsúlyozta:
a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek kezelése érdekében aszályveszélyhelyzeti operatív törzs jön létre, amely haladéktalanul megkezdi a munkáját a magyar agrárium előtt álló kihívások és a gazdák nehézségeinek leküzdése érdekében.
Borotvaélen táncol a hazai vízellátásAz ország bő kétharmada vízhiányos, a közeli napokra várt zivatar nem ígér érdemi javulást. Aszályhelyzet miatt még soha nem kellett összehívni a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsét – válaszolt a VG-nek az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az ország tizenkét vízügyi igazgatósága közül kilencnek a területén rendelték el a vízhiány elleni védekezési készültség valamely fokozatát. |
