Közélet

Az értelmiség elhagyja Oroszországot, Grúziába sokan mennek

Nem ez az első hasonló menekülthullám az orosz állam történetében, ám alapvető különbségek vannak a korábbiakhoz képest.

Az Ukrajnával szemben indított orosz támadás miatt nem csupán Ukrajnából indult menekülthullám, de sok ellenzéki gondolkodású orosz is a távozás mellett döntött. Sorsukról a The Economist írt egy hosszabb cikkben, különös tekintettel a Grúziába menekülőkre.

Noha nem tudni, hogy pontosan hányan távoztak végleg a háború kezdete óta, számukat 150 és 300 ezer közé teszik a becslések, míg a Grúziát új otthonként választók száma 50 ezer körül lehet. Az Economist portréjában megjelenített emigránsok többsége ugyan a háború első két hetében hagyta el Oroszországot, ám ennek ellenére Tbilisziből és más bázisokról a menekültek dolgoznak azon is, hogy másoknak is segítsenek maguk mögött hagyni a Putyin-rezsim országát.

orosz fiatal
Fotó: Getyy Images

A távozóknak azonban nem csak a száma a meghatározó, hanem az is, hogy kik azok akik elhagyták az országot. Főként a fiatalok, az átlagnál magasabb végzettségűek, a politika iránt érdeklődők hagyták ugyanis el hazájukat, a lap szerint részben a Kreml terveinek megfelelően. A közelgő sorozásról szóló pletykák, a háború ellenzőivel szembeni intézkedések, az ellenzéki újságírók megfélemlítése mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy menekülésre bírják a rendszer kritikusait. 

Egy márciusi felmérés szerint közel felük az IT területén dolgozik, 16 százalékuk pedig felsővezető volt az országban, míg újabb 16 százalék dolgozik a kultúra területén. A disszidensek mindössze 1,5 százaléka támogatta valaha is a Putyin mögött álló Egyesült Oroszország pártját.

A menekültek túlnyomó többsége olyan országokba távozott, melyek látogatása nem igényel vízumot, így negyedük Grúziában, negyedük Isztanbulban, 15 százalékuk Örményországban kötött ki.

A helyzet némiképp hasonlítható a bolsevik hatalomátvételt követő állapotokhoz, azonban míg a száz éve távozó értelmiséget pótolták a feltörekvő alsóbb osztályok gyerekei, a kisebbségi csoportok tagjai és mások, akiket a szovjet hatalom is támogatott, addig a mostani rendszer nem kívánja fokozni a mobilitást Anderi Zorin, az Oxfordi Egyetem professzora szerint. Ezért Zorin szerint 

akár a 18. század óta tartó orosz modernizációnak is vége szakadhat.

A most lelépők azonban az orosz ellenzéki gondolatot is magukkal viheti, segítve ezzel a rendszer bebetonozását. A távozók 90 százaléka érdeklődik a politika iránt és 70 százalékuk civil szervezetek és ellenzéki sajtótermékek számára nyújtott adományokat is. Noha igazi hatalmuk sosem volt, képesek voltak békés egymás mellett élésre az állammal és az általuk életben tartott kulturális projektek, civilszervezetek pedig segítettek egy európai Moszkva képének megrajzolásában.

A mostani orosz menekülthullám jelszava az amíg Putyin él, ám hiába fiatalabb a legtöbb emigráns a 70. születésnapját ünneplő Putyinnál, Zorin szerint könnyen lehet, hogy ez az utolsó nyugatos értelmiségiekből álló orosz menekülthullám, ugyanis nincs lehetőség hasonló réteg újratermelésére a jelenlegi rendszerben.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek