Közélet

Az oroszok szerint Kijev nukleáris provokációra készül

Az oroszokra fognák a zaporizzsjai atomerőmű ellen tervezett támadást az ukránok, miközben az ENSZ-főtitkár az országban tartózkodik.

Az oroszok szerint nagy horderejű provokációra készül Kijev a zaporizzsjai atomerőműben augusztus 19-én, António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatása idején, amellyel kapcsolatban Moszkvát fogják vádolni a létesítményben bekövetkezett katasztrófa előidézésével. Minderről Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője beszélt csütörtökön.

Konasenkov azt is tudni véli, hogy 

a provokáció előkészítésére az ukrán Dnyipro operatív-taktikai csoport parancsnoksága augusztus 19-re sugárzásmérő állomásokat telepít Zaporizzsja környékére. 

Hozzátette, a parancsnokság kiképzés keretében sugárszennyezésben végzendő feladatokat gyakoroltat az ukrán 108. területvédelmi dandárral, a 44. tüzérdandárral és a Zaporizzsjába vezényelt katonai egységekkel.

The,Hand,Presses,The,Big,Red,Button.,The,Concept,Of
Fotó: Shutterstock

A tábornok szerint a készülő provokáció elméletét az is alátámasztja, hogy augusztus 19-re befejeződik az ukrán sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatok 704. ezredének összevonása Zaporizzsja térségében, hogy készen álljon egy zaporizzsjai atomerőműben bekövetkezett baleset rögzítésére, valamint arra, hogy az állítólagos következmények felszámolását demonstráló intézkedéseket hajtson végre.

A szóvivő elmondta, hogy augusztus 19-én a tervek szerint az ukrán tüzérség csapásokat mér a zaporizzsjai létesítmény területére a Nikopolban található lőállásokból. 

A következményekért az orosz fegyveres erőket fogják hibáztatni. Konasenko arra is emlékeztetett, hogy az ukrán vezetés többször is azt híresztelte, hogy az atomerőművet megszálló orosz erők nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekkel lövik az ukrán fegyveres erőket, a létesítményt fedezékként használva. A szóvivő szerint azonban az orosz erőknek nincsenek nehézfegyvereik sem az üzem területén, sem a környező területeken, csak objektumvédelmet ellátó egységek állomásoznak ott. Ezt követően azt is közölte, hogy az orosz fegyveres erők minden szükséges intézkedést megtesznek az atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében.

Ugyancsak csütörtökön Igor Kirillov altábornagy, az orosz sugár-, vegyi- és biológiai védelmi erők parancsnoka kijelentette, hogy Moszkva kész olyan, nagy felbontású felévételeket bocsátani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség rendelkezésére, amelyek cáfolják Kijev azon állítását, miszerint orosz fegyverek, sőt nehézfegyverek vannak az atomerőmű területén. A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ezt közölte az ENSZ főtitkárával.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők július 18. óta több rakétavetővel, tüzérséggel és drónokkal szisztematikusan lövik az állomást. 

Mint mondta, csütörtökig az ukrán fél tizenkétszer nyitott tüzet, aminek következtében az atomerőmű és Enerhodar város területén több mint félszáz tüzérségi lövedék és öt kamikazedrón csapódott be. Kirillov mindemellett azzal vádolta a  helyszínt műholdas megfigyelés alatt tartó Egyesült Államokat, hogy az elhallgatja a belövésekre és az atomerőműben kialakult helyzetre vonatkozó adatokat, ezzel bátorítva a „kijevi rezsimet” és növelve egy esetleges európai nukleáris katasztrófa kockázatát. A tábornok szerint az ügyben megszólaló amerikai szakértők rendszerint elbagatellizálják az Európa legnagyobb atomerőművében esetlegesen bekövetkező szerencsétlenség következményeit, azt állítván, hogy a következmények korlátozottak lesznek, és nem terjednek ki a környező európai államokra.

A katonatiszt emlékeztetett arra is, hogy mind a csernobili, mind a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetek fő oka, az eltérő körülmények ellenére, hogy meghibásodtak a biztosítóberendezések és a leállt a hűtőrendszerek áramellátása, ami a nukleáris üzemanyag túlmelegedéséhez, ezáltal a reaktor megsemmisüléséhez vezetett. 

A csernobili katasztrófát követően több mint húsz európai ország szennyeződött be radioaktív izotópokkal, a sugárzásnak való közvetlen kitettség több mint négyezer ember halálát okozta, több tízezer esetben regisztráltak genetikai deformitást az újszülötteknél, valamint több százezer rákos megbetegedést. Emellett több mint százezer embert kellett kényszerűen evakuálni, és több mint 5,5 millióan nagy dózisú sugárzásnak voltak kitéve.

A zaporizzsjai erőmű tartalék dízelgenerátorainak és mobil szivattyúinak a meghibásodása esetén vészhelyzetben a mag túlmelegedhet, a reaktorberendezések megsemmisülése pedig a radioaktív anyagok légkörbe jutásával és több száz kilométeres szétterjedésével járhat Kirillov szerint, aki arról is beszélt, hogy egy ilyen vészhelyzet a lakosság tömeges elvándorlását idézné elő, és katasztrofálisabb következményekkel járna, mint a közelgő európai földgázválság.

Az ukránok célja az orosz tájékoztatás szerint egy olyan harminc kilométeres zárt zóna létrehozása az erőmű körül, amelyet nemzetközi erők felügyelnek, miközben az oroszok ellen megfogalmazott nukleáris terrorizmus vádja is kapóra jöhet Kijevnek. 

A tábornok felhívta  a figyelmet arra, hogy ha az ukrán támadások tovább súlyosbítanák a helyzetet, felmerülhet az 5. és 6. erőművi blokk „hidegtartalékba” vonása, ami a teljes létesítmény leállítását eredményezi.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva-barát katonai és polgári közigazgatásának vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban közölte, hogy a hatóságok evakuálási tervet dolgoztak ki nukleáris baleset esetére. Mint mondta, a hadsereggel közösen intézkedéseket léptetnek életbe az erőmű reaktorainak hűtésére szolgáló tartalékcsatornák biztosítására. Erre abban az esetben lenne szükség, ha az ukrán fegyveres erők által rendszeresen lőtt központi hűtőrendszer megsérülne.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek