A héten áll a hamburgi képviselők elé Olaf Scholz német kancellár, hogy tisztázza szerepét, amit még hamburgi polgármesterként játszott az évszázad rablásaként is emlegetett cum-ex ügyben – írja a Reuters.
Az egész Európát behálózó bűncselekmény-sorozat egy kiskaput használt ki az osztalékfizető (cum) és osztalékot nem fizető (ex) részvények adásvétele kapcsán, amely lehetővé tette a tőkejövedelem után fizetendő kétszeres visszaigénylését.
A csalók ezzel több európai kormánytól szereztek meg sok milliárd eurót.
Noha a kiskaput már 2012-ben bezárták, a botrány csak 2017-ben pattant ki, nyomozások és vizsgálatok sorát kiváltva szerte a kontinensen.
Az egyik során egy hamburgi, Scholzhoz hasonlóan szociáldemokrata politikus széfjében 200 ezer eurót találtak, közéleti vonatkozást is adva a történteknek. A csalássorozat méreteit jelzi, hogy
kormányzati források szerint négy földrész mintegy száz bankjánál vizsgálódnak, és legalább ezer gyanúsítottat találtak.
Scholz pénteken áll a hamburgi önkormányzati képviselők elé, és azt kell tisztáznia, hogy polgármesteri munkája alatt miért volt szükség a pénzügyminisztérium beavatkozására ahhoz, hogy a helyi hatóságok elkezdjék visszakérni a kicsalt több millió eurót a Warburg banktól. Noha a politikus igyekezett cáfolni, hogy segített volna a bankon, Hamburg önkormányzata nem érzi úgy, hogy Scholz megnyugtatóan tisztázta magát.
A tavalyi választási kampány során a szociáldemokrata politikust egy másik pénzügyi csalás, a Wirecard botránya miatt is érték kritikák, ám ez nem akadályozta meg Scholz választási győzelmét. A német parlament egykori képviselője, Fabio De Masi, aki részt vett mind a két botrány vizsgálatában, azonban úgy gondolja, hogy a mostani meghallgatás nagyobb sebeket okozhat a politikus reputációján, különösen a gázárak brutális növekedése mellett.
Ezt a vélekedést támasztja alá a Welt TV közvélemény-kutatása is, amely szerint a megkérdezettek 48 százaléka érzi úgy, hogy a cum-ex ügy maradandó károkat okozhat a kancellár megítélésében.
Tavaly Scholz már beszélt a hamburgi testület előtt, és azt el is ismerte, hogy többször is találkozott a Warburg elnökével, ám részletekre már nem emlékezett ezzel kapcsolatban, viszont tagadta, hogy polgármesteri hatalmát a pénz visszakérésének halogatása érdekében használta fel.
A második világháborút követő időszak legnagyobb németországi csalása után nyomozó hatóságok többek között olyan bankok helyi irodáiban tartottak razziákat, mint a Morgan Stanley, a Bank of America vagy a Barclays. Az átverés értelmi szerzőjét Svájc átadta a német hatóságoknak, neki bíróság előtt kell majd felelnie tettiért.
A német pénzügyminisztérium a múlt héten arról beszélt, hogy mintegy 3,9 milliárd euró kár érte a német államot, melyből a hatóságok már 1,8 milliárd eurót sikeresen visszaszereztek, vagy legalábbis megkezdték a visszaszerzését. Azonban a kormányzat számítása több mint két éve készült, így szakértők szerint a valós összeg ennél jóval nagyobb lehet. A cum-ex botrány kapcsán számos országban indultak büntetőügyek, és már olyan is van, akit börtönbüntetésre ítéltek a trükközés miatt.
