Sajtóhírek szerint elhunyt Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió volt elnöke. A 91 éves korában eltávozott Gorbacsovnak volt köszönhető, hogy a Szovjetunió felbomlott. Egyesek az alkalmatlanságának tudták be ezt, mások pedig a diplomáciai érzékének tulajdonítják, hogy kivezette Oroszországot a szovjet rendszerből.
A hírt az AP is közzétette. Tájékoztatásuk szerint orosz hírügynökségek jelentették, hogy Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök 91 éves korában meghalt. Gorbacsov irodája korábban azt közölte, hogy kórházi kezelés alatt áll. A TASZSZ, a RIA Novosti és az Interfax ügynökség a Központi Klinikai Kórházra hivatkozott a hír közlésekor.
A mai háborús időkben fontos felidézni, hogy a szovjet rendszer demokratizálási kísérletébe belebukott volt SZKP-főtitkár már 2015-ben és korábban is figyelmeztetett egy európai háború veszélyére.
Gorbacsovot gyakori támadások érték a Szovjetunió szétrombolásáért. Sokan őt hibáztatták az ország jelen problémáiért is. A peresztrojka és a glasznoszty elindítóját a politikai nyitásért és a nyilvánosság kereteinek kiszélesítéséért ugyanakkor máig sokan tisztelik Oroszországban.
A BBC tájékoztatása szerint a kórházban, ahol meghalt, azt mondták, hogy hosszú és súlyos betegségben szenvedett. A BBC tudósításában rávilágított arra is, hogy Mihail Gorbacsov a 20. század egyik legbefolyásosabb politikai alakja volt.
Elnökölte a közel 70 éve létező Szovjetunió felbomlását. Mégis, amikor 1985-ben kidolgozta reformprogramját, egyetlen szándéka az volt, hogy újraélessze országa stagnáló gazdaságát, és átalakítsa politikai folyamatait.
Erőfeszítései katalizátorává váltak egy sor eseménynek, amelyek véget vetettek a kommunista uralomnak, nemcsak a Szovjetunióban, hanem annak egykori szatellit államaiban, így például Magyarországon is. Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a dél-oroszországi Sztavropol régióban. Szülei mindketten kolhozokban dolgoztak, a fiatal Gorbacsov pedig kombájnokat üzemeltetett kamaszkorában. Mire 1955-ben végzett a Moszkvai Állami Egyetemen, a Kommunista Párt aktív tagja volt.
1978-ban a Központi Bizottság Mezőgazdasági Titkárságának tagjaként ment Moszkvába, majd alig két évvel később a Politikai Hivatal teljes jogú tagjává nevezték ki. Ő volt az első főtitkár, aki az 1917-es forradalom után született.
Nyitottabb politikája okán a Szovjetunió felbomlása az északi balti köztársaságokban kezdődött. Lettország, Litvánia és Észtország kiszabadult, hullámvasút indult el, amely átterjedt Oroszország Varsói Szerződésben részes szövetségeseire is. A folyamat 1989. november 9-én tetőzött, amikor a tömegtüntetéseket követően Kelet-Németország polgárai szabadon átjuthattak Nyugat-Berlinbe. Gorbacsov döntése ekkor nem az volt, hogy tankokat küldött be, ami a hagyományos szovjet reakció volt az ilyen kirívó ellenállásra, hanem bejelentette, hogy Németország újraegyesítése német belső ügy.
Gorbacsov 1990-ben Nobel-békedíjat kapott „a kelet–nyugati kapcsolatok radikális változásában játszott vezető szerepéért”.
Számos cikk, tanulmány mellett több könyvet publikált. 2012-ben megjelent, Szemtől szembe önmagammal című kötetének számottevő részét 1999-ben leukémiában elhunyt, szeretett feleségének, Raiszának ajánlotta. 2014 novemberében jelent meg A Kreml után című könyve, amely a Szovjetunió széteséséhez vezető hatalmi harcról szól. 2018-ban mutatta be Moszkvában a Változó világban című új könyvét, amelyben összegezte a peresztrojka reformmozgalom külpolitikai hatásait, felhasználva a világ vezetőivel folytatott beszélgetéseiről készült jegyzeteket és felvételeket.
