A német gazdasági minisztérium két vezető tisztviselőjével szemben merült fel a gyanú, hogy valójában Oroszország számára dolgoznak, ezért az ország kémelhárító ügynökségének, az Alkotmányvédelmi Irodának (BfV) a látókörébe kerültek.
A BfV-t a minisztériumot vezető Robert Habeck bizalmasai értesítették tavasszal a feltételezésükről, miután az energiabiztonság terén tevékenykedő tisztviselők kezén átment iratokban következetlenségek sorára találtak, legyen szó akár az Északi Áramlat 2.-ről, a gáztárolók töltöttségi szintjéről vagy épp a német ellátásbiztonságról szóló iratokról.
A kiszivárgott dokumentumok szerint
a tisztviselők gyakran Moszkva álláspontját visszhangozták és kilométerekre voltak a tárca hivatalos álláspontjától.
Ez igaz volt mind az Északi Áramlat 2., mind a Gazprom Germania állami felügyelet alá helyezése, mind az Uniper kimentése kapcsán, ám az egyelőre nem világos, hogy mi motiválta a kérdéses vezetőket. Az azonban a kormány szerint biztos, hogy ezek a lépések akadályozták a minisztérium munkáját.
A kémelhárítással foglalkozó BfV-t azonban már a gyanú felmerülése is a nyomozás lefolytatására kötelezi. Ezen lépések eredményeként jelenleg is zajlik egy bírósági eljárás Düsseldorfban egy tartalékos alezredes ellen, aki a vádak szerint 2014 óta szolgáltatott a hadsereghez köthető információkat az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU számára, de csak 2020-ban bukott le. Augsburgban pedig egy Phd-hallgatót ítéltek el, miután az orosz külföldi titkosszolgálat, az SVR számára adott át dokumentumokat.
Az orosz titkosszolgálatok továbbra is aktívak Németországban, így például ők állhatnak egy száműzött grúz 2019-es, berlini meggyilkolásának hátterében.
A hatóságok szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a vizsgálat célpontjai orosz kémek-e, ám érzelmi kötődésük Oroszországhoz nyilvánvaló, ahogy a Zeit szerint a BfV egy oroszországi tanulmányi út kapcsán is tárt fel anomáliákat egy esetben. A lap azonban arra is rávilágít, hogy az Ukrajnával szembeni orosz invázió előtt
a gazdasági minisztérium dolgozói hagyományosan nemcsak a vállalatokkal, de a Kremllel is jó viszonyt ápoltak.
Habeck előde, a kereszténydemokrata Peter Altmaier és államtitkára, Ulrich Nussbaum is a szuverén nemzeti energiaellátás sarokkövének látta például az Északi Áramlat 2. vezetéket. Nem meglepő hát, ha a minisztérium dolgozói közül sokan – különösen a gáz- és energiaellátás terén – oroszbarátok voltak. Éppen ezért könnyen lehet, hogy a vizsgálat alá vont tisztviselők bűne csupán annyi, hogy nem voltak képesek elég gyorsan a háború által kiváltott mentális fordulatra.
Mindez azonban felmentésük esetén is súlyos következményekkel járhat számukra, mint azt Gerhard Sabathil példája is bizonyít, akit 2020-ban azzal vádoltak, hogy Kína számára végez kémtevékenységet. Noha az ellene folyó vizsgálatot megszüntették, reputációja így is súlyos károkat szenvedett.
Egyelőre a mostani két gyanúsított ellen sem találtak szilárd bizonyítékokat, mely kémkedésre vagy korrupcióra utalna, ugyanakkor az is igaz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk nem tették lehetővé a teljes körű megfigyelést, így például a telefonok lehallgatását vagy a gyanúsítottak követését, e-mailjek elolvasását és egyéb lépéseket. A BfV mindezek mellett csupán információkat gyűjt, a bírósági eljárást már nem ők folytatják le.
A szilárd bizonyítékok hiányában így a tisztviselők sorsa Habeck kezében van, aki a szolgálatok értesítésével a köztisztviselők körében sokat veszíthetett a vele szemben meglévő bizalomból, és a kritikusok szerint az eljárással csupán kritikusait szeretné elhallgattatni.
A minisztérium ugyan nem kívánt interjút adni a Zeit számára az ügyben, de a szervezet szóvivője elmondta, hogy kapcsolatban állnak a BfV-vel, miután világossá vált, hogy a tárca tevékenysége kifejezetten a külföldi szolgálatok érdeklődésének középpontjában állt.
