Pintér Sándor belügyminiszter, aki újabban az egészségügyért is felel, nyújtja be az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztést. Mint írják, a Belügyminisztérium az egészségügy átalakításának terveiről nem tart szükségesnek társadalmi egyeztetést, mondván annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
Az előterjesztésben sok változás található, amit jelez az is, hogy az abban foglaltak egy új törvény és hat hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, emellett négy új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.
A változások között szerepel
a szakdolgozók bérének emelése, az alapellátás átszervezése, a rendelőintézetek államosítása, a dolgozók megyéken belüli vezénylése vagy a kórházi látogatási rend átalakítása.
Az állami kórházak dolgozóinak munkaszerződése a tervek szerint változó telephelyre szól majd, így lehetővé válik, hogy őket a kórházak között rotálják. Intézményeket nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők – írja a Medical Online.
A szakdolgozók fizetése emelkedik az orvosokéhoz képest, a jelenlegi 27-ről 30,73–46,7 százalékra, erre jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot szánnak, ugyanakkor megszűnik a képesítési, a cím- és az idegen nyelvi pótlék, a többi azonban megmarad.
Érkezik a korábban elvetett, minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok bérét nemcsak emelni, de akár 20 százalékkal csökkenteni is lehessen.
A kórházakban a tervek szerint 2024. január 1-jétől csak szolgálati jogviszonyban lévők dolgozhatnak, megszűnnek a közreműködői szerződések. A háziorvosi praxisokhoz tartozó körzethatárok kijelölése az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) kerülne, és a szervezet alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. A nem gazdaságosan működő praxisokat 2028. január 1-jéig felszámolnák. Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül.
Az Országos Mentőszolgálat 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve.
Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek a fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.
Az előterjesztés céljai között szerepel az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS térnyerése, az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételeknek 2024-ig minden háziorvosi rendszernek meg kell felelnie. Igaz, a direkt kikényszerítés hiánya miatt mások is maradhatnak a piacon, ez ellen évente kétszer további működési feltételek szigorításával lépnének fel.
Jövő júliustól sor kerülhet az önálló járóbeteg-szakellátók államosítására is. Ennek első lépése 95, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, ahol az összesített szakorvosi/nem szakorvosi óraszám eléri a 100 órát. Az államosítás kedvező hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy
a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
Az előterjesztésben szerepel a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amelynek keretében 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. önálló, országos intézményként végezné öt régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.
A javaslatok között szerepel az alkalomszerű szűrővizsgálatok körének újragondolása, ezeket 2025-től a 25, a 45 és a 65 évesek körében a háziorvosok vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék, utóbbiak ehhez beutalási jogot kapnának. A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.
A tartós ápolási ágyak szakápolási központokhoz kerülnének,
az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg, azok fenntartása a szociális tárcához kerülne át.
Lehetővé válik, hogy az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteg ápolási segítőt kapjon, aki őt látogatási időn kívül is látogathatja és a személyzetet is tehermentesítheti. Ugyanakkor a látogatási szabályokat szigorítanák és egységesítenék, például kizárnák a látogatásból a 14 év alattikat, amennyiben azok nem egyensági rokonok vagy testvérek. Végezetül az alapellátás kivételével megszűnik a szabad orvosválasztás joga is.
