BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nápolyban jól ismerik a pusztító látványt: ilyen, amikor nem viszik el a szemetet

A katonákat kellett Nápolyba küldeni, hogy eltakarítsák a szemetet, mert a helyi maffia és a lakosokat feldühítő rossz döntések miatt tonnaszám bűzölgött a hulladék a város utcáin.

Nápolyban a sztrájkok, a korrupció és a maffia miatt hosszú évtizedek óta problémát okoz a városban felhalmozódó szemét, ám az igazán emlékezetes képeket 2008-ban és 2010-ben készítették a városból, amikor szinte az egész világ azt figyelte, mi történik Olaszországban.

Nápoly, szemét
Fotó: Roberto Salomone / AFP

A városban minden választás egyik fix kampányígérete volt, hogy ha az illető nyer, néhány napon belül eltűnik a szemét – ez persze a mai napig nem történt meg, de legalább nem érnek az első emeleti erkélyekig a zsákok.

Arra a helyi alvilág viszonylag gyorsan ráeszmélt, hogy a szemét jó üzlet, akár az elszállításáról, akár a (z illegális) megsemmisítéséről van szó. Bár Nápolyban számtalan szakember igyekezett vezető pozícióban megoldani a problémát, ezt a maffia rendre megakadályozta, például azért, mert a felgyűlő szemét miatt kihirdetett szükségállapot idején olyan szerződéseket tudtak megkötni, amelyeket egyébként több körben ellenőrzött volna a hatóság korrupcióellenes csapata.

A CNN még 2008-ban végzett oknyomozást, ami azt az eredményt hozta, hogy

az előző években összesen 1,8 milliárd eurót fordított az olasz kormány a helyzet megoldására, ám az összeg 20 százalékát a probléma kezelése érdekében kinevezett, majd a sikertelenség okán elbocsájtott emberek markolták fel.

Akik nem csupán képtelenek voltak megoldani a káoszt, de még olajat is öntöttek a tűzre, olykor szó szerint: az egyik esetben azért gyújtogattak és tüntettek a környékbeli lakók, mert a közeli hulladéklerakó újranyitásával akarták enyhíteni a problémát. Csakhogy amikor azt bezárták, azt ígérték, golfpálya épül a helyére, így aztán sokan minden pénzüket befektették, panziókat, éttermeket alakítottak ki, hogy így várják a vendégeket – és nagyon dühösek voltak, amikor kiderült, hogy legfeljebb a kukásautók járnak majd arra.

-
Fotó: Roberto Salomone / AFP

A rengeteg hulladéknak természetesen számos környezetkárosító hatása volt, 2008 márciusában például a nápolyi hatóságok ideiglenesen gyakorlatilag betiltottak a mozzarellát, mert azokban veszélyes anyagokat találtak. Mint kiderült, a mérgező szemetet a környékbeli legelők közelébe pakolták le. Abban az évben összesen 31 ezer környezetszennyező bűncselekményt jegyeztek fel a régióban, ami kimagasló volt az Európai Unióban. A szakértői elemzések mind egyetértettek abban, hogy a rengeteg veszélyes hulladék az oka annak is, hogy a térségben jelentős volt a rákbetegségben elhunytak aránya.

A maffia ráadásul nem elégedett meg az olaszok szemetével: jó pénzért Európa más országaiból is elszállította a hulladékot, amit aztán a Nápoly környéki területen égetett el. Évente legalább 2500-3000 gyújtogatási ügyet regisztráltak – az északon élő olaszok tűzföldnek gúnyolták a helyet –, és a Guardian riportja alapján előfordult, hogy németországi dobozokat találtak ólom, azbeszt és egyéb káros anyagok társaságában.

Az egyik környezetvédő civilszervezet úgy számolt, 20 év alatt legalább 410 ezer teherautó érkezett északról, és öntött szét 10 millió tonnányi ipari hulladékot a déli régióban. Akkoriban az volt az alapvetés, hogy az illegális hulladékszállítás a negyedik legjövedelmezőbb üzletága a maffiának.

Szemétszállítás Magyarországon: az állam nem elvett, hanem többet adott a fővárosnak

A főváros szerint azért nem tudnak magasabb bért adni a kukásoknak, mert az állami hulladékkezelő holding visszatartja a budapestiek által befizetett szemétdíj egy részét. A valóság ezzel szemben az, hogy az állami cég idén 1,4 milliárd forinttal többet utalt át a fővárosnak, mint amennyi a szemétdíjból befolyt, s ezen felül további egymilliárdot fizetett ki a szemétszállítással összefüggésben. Karácsony Gergely és a Mártha Imre vezette fővárosi közműcég mostanáig semmilyen hivatalos eljárást nem kezdeményezett az állításuk szerint évek óta fennálló, milliárdos állami tartozás miatt.

A probléma tehát összességében nem a városi szemétszállításra vonatkozott, ám a teljes „csomag” megoldása nem tetszett az alvilágnak és az általa fizetett embereknek, az eleve átgondolatlan opciókkal kombinálva pedig szinte menetrendszerű volt a hulladékkezelők sztrájkja. 2010-ben akadt olyan munkabeszüntetés, aminek eredményeképp a turisták a nápolyi dómot sem tudták megközelíteni a szeméthalom miatt, és végül a katonaságot küldte oda takarítani az olasz kormány. Muszáj volt:

a minimum 30 fokos hőségben körülbelül 1500 tonna háztartási hulladék rohadt, rágcsálók és madarak lepték el a várost.

Akkor az alpolgármester azt mondta, a normális működéshez három tényező szükséges: megfelelő mennyiségű szemétlerakó, magas teljesítményű szemétégető, és több figyelem a szelektív hulladékgyűjtésre. A szürreális körülményeket jelzi, hogy miközben a szemét elleni küzdelem jegyében új hulladéklerakó építéséről döntött a nápolyi vezetés, a szektor dolgozói sztrájkolni kezdtek, mondván, emiatt sokan elveszíthetik a munkájukat.

Fotó: Carlo Hermann / AFP

Ők is gyújtogattak, és a polgárok is: a szeméthegyekből olyannyira elegük lett, hogy elkezdték elégetni a házuk előtti akadályokat elkeseredésükben, aminek értelemszerűen rettentően káros füst és por lett az eredménye, meg persze a háborús utcaképek. Az olaszországi katolikus egyház legnevesebb tagjai érveltek amellett, hogy az északi tartományok vegyenek át némi szemetet délről – egyhangúan utasították el az ötletet északon…

 


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.